Blog
A Motor és a körülötte levő dolgok felújítása után a helyére került minden.
Eljött a nagy nap és hívott Ati, hogy kész a vas nagy dirrel durral lementünk érte de ekkor jött a hidegzuhany.... Hibakódot dob folyamatosan és nem megy.
Egy hét kellett hozzá, hogy megtalálják a hiba okát el lett rakva a vezérlés. :(
Na végre hazahoztahhtuk a gépet annyira vártam, hogy el sem tudom mondani!!!!




Ismét kényszergyógykezelésre kellett beutalni Alfredot. A kuplung csúszott ezért csere, a bal első felső lengőkar ropogott ezért csere, két fékcső, és egy speckós méregdrága kuplungcső megtörve s ez is csere. A kuplung most már vajpuha, és könnyű. 133600km
Ma meghozta a postás az erölködőt. THX Abarth cartárs. Beszereltem, működik faszán. Már csak a láda hiányzik ami talán holnapután vagy csütörtökön ideér. Folyt köv.




Sajnos eljött az idő h megkuplungozzuk a vasat,amiben Tibor Cartársnak is nagy nagy érdemei vannak! Elég vad hangja volt már kinyomott pedálnál,és anélkül is....
DE,meghallgatta a kérésemet a gépállat,és nem hullott szét a szerelés előtt,pedig bőven volt rá esély.....
Igazából a szekezet és a tárcsa bőven futott volna még,a kinyomó viszont gyakorlatilag atomjaira volt hullva.....
A szokásos dolgokon kívül,kapott még a verda nyelestengely szimeringet is,mert kiderült,h onnan eresztette az olajat,ami természetesen ezzel meg is lett oldva. Az eredmény egy tökéletes kuplung lett,mint érzetre,mint mechanikailag is!! Hurrrrá:-D
Azért azt hiszem h nem szívesen kuplungoznánk minden nap,így itthoni körülmények között.....
225 000 km




Rendeltem GT Cartárstól a négy felnire Cuore Sportivo feliratot,és az elmaradhatatlan Alfa Driver matricákat.
Jaaaa,és igen,retkes a verda:-D



1 db izzítógyertya csere. Bosch ki,Febi (Bilstein) be.
Nehezen jött ki,izgultam is rendesen,de végül minden rendben volt.


Nem volt egyszerű, de ma végre hivatalosan is adoptáltuk.:)
Először is, indítsd el ezt a számot és azután folytasd az olvasást.
Nekem a zene fontos hangulati elem. Érzelmek kifejezésére sokkal alkalmasabb, mint a szöveg, ezért megpróbálom így visszaadni az élményt. A zene, amit választottam egyik nagy kedvencem. Lehet rá azt is mondani, hogy lehúzós, szerintem inkább varázslatos. Vállalom vele a kockázatot, hogy nem olyan érzéseket hoz elő belőled, mint belőlem. Ez a bevezető pedig azért kellett, mert a szám hosszabb, mint az olvasási idő, így mire ezt elolvasod, és vársz egy kicsit a következő bekezdéssel, a zene is ott tart, ahol tartania kellene.
Születésemre nem emlékszem, célomat nem ismerem. Miattam vagy életben, de a halálodat is okozhatom. Már régóta létezem, sok helyen jártam. Építettem és pusztítottam is. Legtöbbször békésen rezgek az éterben a fényhullámok hátán, amíg a kiszámíthatatlan univerzum kiszámított erők karjaiba nem sodor.
Előbb a fény alacsony hullámzásba kezd, majd a hanghullám egyre erősebben lökdösni kezd. Történni fog valami. Hirtelen kék és sötétség. Kavargok, örvénylek, keveredek, már szédülök de az erő egyre csak szív magába. Egy sötéten csillogó kamrában találom magam. Az alja vészjóslóan távolodik, a vákuumot még több oxigén és szénhidrogén tölti be. Megáll, a rések halk morajlással bezáródnak. Néhány veterán és sok új molekula rezeg mellettem. A veteránok mintha vidámabban rezegnének. A kamra alja most felfelé indul el. Vad tánc kezdődik, mindenki intim közelségbe kerül egymással, mindenki néma a pattanásig feszült hangulatban. Izgatottan nézünk farkasszemet a legközelebbi molekulával. Még nincs vége? Újra fény, ez a jel! Micsoda fény ez, fentről lefelé, szisztematikus formában terjed, akit elér hangos ropogással egyesül. Több milliárd roppanás egy nagy egésszé áll össze, mígnem minden a visszájára fordul. A kamra egyre tágul, de ezt már mi okozzuk. Elemi erővel tágítjuk minden energiánkkal. Szó szerint. Ez hát az célom? A kiteljesedés és az energia amit adok, egy komplexebb szervezetet éltet? És annak a komplexebb szervezetnek az a célja, hogy elmossa a látóhatárt úgy hogy közben egy még bonyolultabb szervezetben kémiai reakciókat indítson el amiből borzongás, öröm, szerelem születik?
Mire kikeringtem magam egy sötét csövön, visszahűlve, két szénatom társammal, akikkel vélhetően egy darabig még együtt leszek, erre a következtetésre jutottunk. Őket kicsit sajnálom, mert ezen élmény megismétlésére az esélyük egyenlő a nullával. Nekem nincs más dolgom, mint elrezegni a legközelebbi fotoszintetizáló szervezethez és várni várni, hogy mikor jön újra a kék.
Azért írtam ezt, mert tegnap fordult velünk az év először.

Ma némi vasárnap is dolgozó gumis keresés után a Bibendum váltotta a szárnyas cipő márkát:)
Brigi remekül szalad az új pacskerekkel.
Ma végre megjöttek az új nyári gumik. Michelin Energy Saver fog felkerülni a hétvégén, abból is 195/60R15 88 V-s.