Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo k?z?ss?g

A legutóbbi szerviz óta ismét túl vagyunk 10 ezer km-en, megejtettük az olajcserét, kapta még a szokásos olaj és légszűrőt is. (108600 km.)

.............................................Super............Veloce
- teletankolások száma.........182......................209
- km óra állás.................105.465...............114.495 km
- életkor..............................1.196..................1.421 nap
- össz. menetidő:................1.546,36.............1.650,92 óra
.................................................64,43.................68,79 nap
- átlagsebesség:.......................68......................69 km/ó
- tankolt üzemanyag............7.831,35...........9.161,35 liter
- átlagfogyasztás........................7,41..................7,95 l/100 km
- üzemanyagköltség.................33,30...............49,52 Ft/km
- átlagos napi futás...................88,18...............80,57 km/nap
- mozgásban töltött idő...............5,39.................4,84 %

Ma megejtettük az utolsó teletankot a végső búcsú előtt.
Lássuk az elmúlt négy évet számokban!

- teletankolások száma: 209 (ebből egy a vételkori teletank)
- km óra állás: 114.495 km
- életkor: 1.421 nap
- össz. menetidő: 1.650,92 óra (68,79 nap!)
- átlagsebesség: 69 km/ó
- tankolt üzemanyag 9.161,35 liter, ebből 55,38 liter az első teletank
- átlagfogyasztás: 7,95 liter / 100 km
- üzemanyagköltség: 49,52 Ft/km
- átlagos napi futás: 80,57 km/nap
- mozgásban töltött idő: 4,84 %

Idén még nem is mentem nagyobb túrára az autóval, mivel se autós nyaralás nem jött össze, se annyi időm nem volt, hogy magam nekiinduljak egy nagyobb útra. A felvidéki túrákat nagyon szeretem, de kicsit sokat kell hozzá utazni, azaz a nettó élményautózás aránya lehetne magasabb. Így közelebbi cél felé kezdtem nézelődni. Mivel a Vajdaság, Szerbia innenső része tök lapos, így Horvátoszág lehetőségeit kezdtem felmérni.

A Papuk Nemzeti Park környéke ígéretesnek nézett ki. Sőt, körbekérdezve az autós ismerősöket, kiderült, hogy volt is aki járt arra és megerősítette, hogy jó az az útvonal. Rajtam kívül még 2-en jelezték, hogy tudnának jönni, így a harkányi MOL kúton beszéltük meg a találkozót és onnan indultunk neki a túrának.

Drávaszabolcsnál léptük át a határt és Szlatina felé haladtunk. Az utak egyébként nagyon jók, viszont Horvátországnak ez a része még nagyon a balkáni állapotot tükrözi. Itt sok nyoma nincs a turisták-látogatta részek jómódjának.

Az első izgalmasabb szakasz Szlatina és Ceralíje között volt. Arra pont elég volt, hogy kicsit hangulatba hozzon és ráérezzünk az autóra. Mint egy jó előzenekar a fő koncert előtt. Kis átvezetés után pedig következett is a túra egyik fő attrakciója az Atyina-Kamenska szakasz. Ezt 2x is megfutottuk, Kamenskánál visszafordultunk Atyinának, majd újra vissza délnek. Ez igy igazi jó hegyiautós szakasz.

Onnan elmentünk Kusonje-ig majd vissza. Ez inkább egy völgyben futó útvonal, de nagyon jó ívekkel és hullámokkal. Kicsit hosszúak a lakott területek, amik meg tudják törni a lendületet, de azért ajánlott ez is.

Innen Pozsega felé vettük az irányt, ahol megálltunk tankolni meg inni egy kávét, majd haladtunk is tovább a 38-ason a következő izgalmas szakaszig. Ezen a részen egymást érik a lakott területek és nem túl haladós, de sokkal jobb alternatíva nincs.

Buk-nál kezdődött a másik megcélzott útszakasz. Ahol aztán a 38-as elérte az 53-ast, ott délre fordultunk és Podcrkavlje-ig mentünk. Onnan visszafordultunk és a 38-asra visszatérve, tovább mentünk kelet felé Slobodna Vlast-ig. Eszméletlen jó szakaszok ezek, nagyon örültem, hogy rátaláltunk. Az atyinai részeken is alig volt forgalom, de itt talán még annyi sem. Kiváló útvezetés, nagyon jó útburkolat és szinte miénk volt az egész út.

Slobodna Vlast-nál ismét megfordultunk és visszafelé is megtettük az utat Hrussóvölgyig. Onnan pedig északra fordultunk az 53-ason. Vukojevicától ismét egy izgalmas szakasz kezdődött, ezt viszont megszakította a megyehatárnál kezdődő útfelújítás. Az Eszék-Baranya megyei részen épp fel volt marva az út. Remélhetőleg egy jövő évi kiruccanáson ez a rész is meg lesz csinálva és majdnem egész Nekcséig egy élvezetes szakaszt fog kiadni. Nekcsétől pedig már csak utazás volt vissza Drávaszabolcsig, aztán már főleg autópályán haza.

Egy nagyon jó túra volt és örülök, hogy felfedeztük ezeket a szakaszokat is. Jóval közelebb van, mint más, jól autózható részek. Legközelebb, ha jövök, Djakovár felé fogok menni, végig autópályán és akkor egy bő óra alatt elérem a Slobodna Vlast-tól kezdődő élményutakat, majd onnan megyek át Atyina felé.

És persze, egy kép készült, az is a benzinkúton. Ez már csak ilyen: ha igazán flow-ba kerül az ember, akkor nem áll meg a hegyen fotókat lőni, hanem nyomja, ami a csövön kifér... Ezért nincsenek jó képeim sosem...

1. kép: A bejárt útvonalak. Pirossal az izgalmas részek. Naranccsal a még építés alatt lévő, de izgalmasnak ígérkező nekcsei szakasz.
2. kép: Egy INA kúton Pozsegán

Kezd egyre reménytelenebbé tűnni abbéli küzdelmem, hogy a jó öreg 105-ös Alfámra eredeti gyári méretű 165R14 (H) gumiabroncsot találjak nem valami eszetlen áron.

Történt, hogy a 2024-ben teljesen elkopott, amúgy fantasztikus Falken SN832 után választott R nevű gumiabroncs ugyan nagyon jól néz ki, öreg járgányra készült, gyári méreten van, H-s jelzéssel, szárazon megüti a mércét, de amint kis nyirkosságot érez, igen gyatra tapadást tanusít. Tavaly ősszel Csetnek felé hiába ismertem a gyengéit, ennek tudatában haladtam az erdőben, azért csak-csak megúszott, aztán harmadikban pár tesztpöccre el is pörgött a nyirkos aszfalton, semmi tócsa, vizenfutás, csak nyirkosság volt, mintha havas lett volna az út. Akkor kapott egy vastag strigulát, ilyet messze nem tapasztaltam a Falkennel.
Tudom minden guminak vége van valahol, de ez igen gyengusz így, nem lehet egy jóízűt autózni, ha kicsit vizeske az út. Arrafelé ahol szeretek menni, gyakran nem is látszik az úton az erdő mélyén a nyirkos felület, tehát nyugtalanító a dolog. Úgyhogy idő előtt nyugdíjaztam a legutolsó túra során.
A Falkennel 60-70% kopottság mellett '23 őszén egyébként szándéskosan esőben egy egész napot autóztam a gömöri szerpentineken és nagyon szórakoztatónak találtam, lehetett rendesen haladni. Ez volt a viszonyítási alap számomra. Ja és Kakucson is esőben mentem vele elfüstölve egy egész tank benzint. Az is fain volt.
A megoldást egy korábbi követelményem feloldása jelentette: ha nincs megfelelő 165R14, akkor bizony el kell fogadni a 185/70R14-et. Ezzel lezárult egy másik korszak, ahogy a javított műszerfal is lezárt egyet a nyáron.
Hát így megy ez a veteránozás.

Az új szerzemény papír szerint kiváló vizes útra, de nem csak a vízelvezetés a titok szerintem, mert nagy vízben, esőben sosem használtam az R márkát. Az anyag mikroszerkezetére gondolok, azt meg ahogy látom a köröm teszt sem nagyon mondja meg biztosra.
Na majd kiderül ez hogyan viselkedik, vajon második szezonra tartja-e magát. Nagymúltú gyártó abroncsa, tele vagyok reményekkel.

Kép1 Az új cucc és a levetett: hiába a régies megjelenés, az most már kevés lesz, elég volt
Kép2 Az új cucc és a kopott Falken: egyébként a Falken ahogy kopott, lett egyre fainabb szárazon, de megtartotta a fickósságát nyirkoson. Vizen nyilván már vacak lett volna ennyire kopottan. Három és fél szezont futott
Kép3 Az új nullméteres abroncs a járgányra szerelve. Legkívül a haránt futó horony 8.7mm mély, belül 7.7mm.

Éves szerviz olajcserével + olajszűrő, pollenszűrő, légszűrő, valamint műszaki vizsga.

KM: 158 582

Szükség volt egy nagyobb szervizre, sajnos a szervócső feladta a harcot, elfolyt az olaj meghalt a szivattyú és ráadásul még a tartályban a szűrő is elmozdult, szóval minden cserélve lett. Szervócső gyáriban már nem létezik, de szerencsére egy lengyel cég ráállt a hiányzó alkatrészekre és onnan tudtunk szerezni. ezen kívül a gyorscsatlakozós vízcső is cserére szorult, mert ismét elkezdte ott ereszteni a vizet. Ezt megfejeltük még egy olaj és szűrők cseréjével, remélem most egy ideig nyugton fog hagyni. :D

km: 227000

Új 18-as Giulia style felni került a nyári gumikra.

Szervizkor elmaradt a levegőszűrő cseréje, mivel a légszűrőház rezonált.
Szeptemberbe sor került a légszűrőház szilentjeinek a cseréjére, így a rezonancia megszűnt, új légszűrő került bele.
A képen van egy levegő cső is ami a légtömegmérőtől megy a turbóra.
Ez nem került kicserélésre, mivel módosítva lett már ezen a karterkivezető átmérője, így az nem lett jó

Várpalota!
Napsütés!
25 fok!
GTV!
Álom!
122.011 km