Blog
Ugyanis legutóbb csak ideiglenesen ért véget ez a történet. Vagy talán még úgy sem, hisz tulajdonképp március óta "futom a vesszőt" az Alfával, s hogy egy pillanat nyugodalmam se legyen, már odáig jutottunk, hogy ha épp nem lenne semmi baj, akkor csinálunk magunknak egyet.
Történt ugyanis, hogy a nagynyomású szivattyú cseréjét követően (az első hosszabb úton) fura csattogó hangra lettem figyelmes a motor felől - addig ugyanis csak helyben, rövid távokon járkáltam az autóval, a hang pedig csak melegen jött elő. Kicsit arra hasonlított, mintha valami kifújna, vagy finoman kattogna. A forrása szintén nehezen volt behatárolható, s a blokk is annyira elvezette a hangot, hogy aknán állva többen letették az esküt, hogy szerintük a 330 000km-t futott hajtókarcsapágyak adták meg magukat a végre ismét ereje teljében levő befecskendező rendszernek.
Ezen a ponton úrrá lett rajtam a pánik, mely több rossz időben és rosszul meghozott döntésbe, s újfent némi "feleslegesen" kicserélt alkatrészt eredményező kapkodásba torkollot. Elkezdtem másik autót is keresni, hogy legyen egy "B"-terv a közelgő nyaralásra, ha tényleg beütne a krach, az Alfa pedig egy garnitúra új alapméretes hajtókarcsapágy, egy kanna olaj, és egy olajszűrő társaságában elkerült a szervizbe. Ha nagyobb lett volna a baj (főtengely is sérült) két lehetőségem marad: vagy motorcsere, vagy eladom motorhibásként, de mindkét esetben sürgősen kellett volna valami más. Itt kicsit több, mint egy nap alatt kicserélték a hajtókarcsapágyakat.
Nem mondom, hogy nem fért rá, de a hang sajnos maradt, s mint egy igazi laikus (szégyen szemre, mintha nyolc éve nem ebben a szegmensben dolgoznék), ismét előbb cselekedtem, mint összeraktam volna fejben az események láncolatát. Persze ezt követően sem a legnyilvánvalóbbal kezdtem, hanem levettem a szelepfedelet (igaz ez nem került pénzembe, s láttam, hogy ott kérem szépen mégsincs semmi látnivaló), s már a vákuumszivattyú leszerelésén agyaltam, mikor beugrott, hogy a nagynyomású szivattyú cseréjekor vezérműszíjat is cseréltek.
Nosza gyorsan lebontottam mindent, hogy lássam a jeleket, majd ambivalens módon idegbajjal kevert megnyugvás lett úrrá rajtam, mikor bebizonyosodott, hogy ezt a szopórollert az hajtotta körbe-körbe, hogy egy foggal el lett rakva a vezérlés.
Helyretétel óta minden a legnagyobb rendben, így remélem, hogy ennek az eseménydús, nyárbanyúló tavaszi folytatásos szappanoperának immáron végére értem, s nyugodtan hátradőlve konstatálhatom, hogy a feleslegesen cserélt tömérdek alkatrésznek hála a környéken tutira az én 156-osomban van a legjobb 330 000km-t futott 1.9 JTD... #nemőszintemosoly
Elég jól sikerült a múlt hónap, picit adtunk az érzésnek :)
Kapott új szélvédőt sajnos a régi végig repedt. Elkezdett ropogni a kormány, így új kormányművet kapott tökéletes lett. Természetesen új gömbfejekkel olajjal. A hátsó lengéscsillapítók picit mintha nem lettek volna az igaziak, igy kapott elöl hátul komplett újat toronycsapágyakkal, illetve egy bal alsó lengőkart :) most, hogy minden ki van cserélve gondolkodok a váltáson egy 159 re vagy egy Giulia :) esetleg aki megunt egy szép Giuliát szívesen cserélném pici ráfizetéssel :)
Brembo tárcsa+Galfer betét
4 komplett keresztlengőkar csere, 2 kerékagyszilent csere, 2 hosszlengőkar már korábban cserélve volt (Delphi)
Marad a Teledial, rajta pedig ez lesz télen-nyáron :)
a folyamat lassan, de biztosan halad: a felnik újra régi pompájukban ragyognak (homokszórás és szinterezés után)
Megvolt ez is. Olajcsere, átnézés, minden OK. 14600 km. Még le is mosták "ingyen".
Csomagtartó nyitó bovden, váltó szokny+keret, kézifék szoknya+keret, 1db hangszórórács és egyéb apró megfáradt műanyag biszbaszok cseréje.
Az autó egyre jobban kezdett rázni a komolyabb gyorsítások esetén, ami már kezdte előrevetíteni, hogy pár napra le kell tenni az autót. A bal oldali tűnt viseltesebbnek, de egy újabb szerviz látogatást megelőzendő mind a két oldalát cseréltettem. ha már szervízben van akkor egy akkumulátor csere is időszerű volt.
Hétvégén megejtettem manikűrt és a pedikűrt a Bellán. Kapott egy pár új emblémát és szintúgy egy pár fasszantos rendszámtábla tartót is, merthogy "kissé" rászorult...főleg elöl....Az egészet pedig egy kárpit tisztítás és ápolás követte (már nagyon kérte) Cserére kerültek a felfogató csavarjai is a tábláknak, mert mind különböző volt, vagy pedig már az idő vas foga csócsálta meg könyékig. ~Nagyon jól mutatnak rajta!
Az emblémák kerültek sorra a szépítkezés következő fázisában. A hátsó már egy ideje a polcomat díszítette, szóval azt már nem kellett levenni, viszont az elsőt kétszer is :D És hogy én most hülye vagyok? Lehet, de nem ebben az esetben ! :D A gondos előző tulajnak köszönhetően saját kezűleg szedhettem le az olasz minipizzát a scudettóról. Annyira precízen szerette volna feltenni az emblémát, hogy időközben biztos megfeledkezett arról, hogy az előzőt le is kéne először venni (?!) Na ez a rész Many-ra maradt, így hát szerszámok elő és mehet a csere.
Sajnos árnyék híján sokkal tovább tartott a művelet, mert vagy 30kg-t leizzadtam mire befejetem, de minden izzadságcseppet megért, hogy újra pompázni láthassam a Bellám.
