Blog
Részt vettünk Alfacityn, beállhattunk az OT-k közé (szerintem egyetlen Serie 1 75-ként), csomóan kérdezősködtek róla, jó pár régi ismerőssel beszélgettem, nagyon szuper volt.
Beszereztem egy rajtszámot, olasz zászlót, egyéb levonókat, amiket már fel is applikáltam.
A motorháztetőre muszáj volt tenni valamit, mert van rajta egy régi sebesülés, ami nagyon nem néz ki jól, fényezni meg csak akkor fényeztetem majd amikor mást is...
Kapott még 2 doboz literes HPX-et, én beszereztem egy Minichamps 6C Freccia D'Orot, amit ugyan pirosdobozosban, de évek óta keresem, most meg bohóc áron volt Ofiéknál.
Az oda és a hazaút is nagyon nagy élmény volt, mire Bp-re értem épp elég este lett a forgalom meggyérüléséhez és még épp eleget esett is...
Imádom ezt az autót, még mindig.
Megvan az autós kártyából a Lola T-163? A Ferrari 512 S? A DeTomaso Pantera ? 30 éve a koszos papírlapokon csodáltuk, most megérinthettem. Megszagolhattam, beszakította a dobhártyámat. Nem AlfaCity-n voltunk, nézze el ezt nekem most minden Alfás. Valami olyan helyen voltunk, amitől könny szökik az ember szemébe, amit nem bír feldolgozni az agy. Miközben az M1-es BMW-t csodálom, ahogy versenyautóhoz mérten finom hangon gurgulázva kigördül a szerviz sátrából, és azon merengek, hogy volt egy ilyen citromsárga "medzsóm", hátbavágás-szerűen térít magához ahogy a hátam mögül rámhördül egy Lola nyolc hengere. Ezen a ponton voltam kész teljesen. Először.. Amikor azt hittem, ez a nap fénypontja, innen nincs hova, mindig volt még, mindig volt több. Az autózás tökéletes ünnepe volt a tegnapi nap. A célegyenes lelátónál érkeztünk be, fentről. És így volt tökéletes. A célegyenesben ordító nyolchengeresek voltak az első inger amit kaptunk. A két lányom ámulattal nézte a száguldó műszaki csodákat, a futam végéig nem is mozdultak onnan. Aztán látva, hogy mások is...mi is átsétáltunk a hídon. És nem hittem el amit látok. Erre nem számítottam. Az még hagyján, hogy minden ott volt, amit el lehet képzelni, és még több. De semmi nem volt elkordonozva, lezárva. Az autók kis fehér szervizsátrakban, műhelykocsikkal, gumiállványokkal, ott álltak. Mellette a szervizcsapat, csinálták a dolgukat, készültek a különböző futamokra. Mi pedig ott voltunk köztük időben és térben teljesen elveszve. Ha odamentünk egy szétszedett versenyautóhoz, bár biztosan akadályoztuk a versenycsapatot, mosolyogva szólítottak meg, válaszoltak a kérdéseinkre. Nem az az elképesztő társadalmi különbség érződött ami itt egy versenyző és látogató közt egész nyilvánvaló. Nem.. az autók, a benzingőz szeretete, az érződött. Köszi mindenkinek egyenként, akinek az autóját megnézhettem, megérinthettem. Köszi az utolsó sátor versenycsapatának, hogy egy szót nem szóltak, mikor a lányom felmászott a kerekeket tartó állványra, és egy versenyautó keréken ülve nézte az épp folyó versenyt.
Neki, nekem, örök élmény. Egy olyan tömény élmény, amit még napokig tart mire felfogok. És külön örömöm volt, hogy a lányaim nem csak vakon lelkesedtek, ott, akkor minden érdekelte őket, mindent látni akartak, és nagyon élvezték. Kicsit megértették apa bolondériáját is :-) És köszi az időjárásnak azt a 10 perc esőt. Egy újabb olyan csúcspontot hozott el, amire nem számítottunk. A nedves poros aszfalton elképesztő látvány volt a pilóták küzdelme az öreg gépekkel. Csúsztak, pördültek, harcoltak a technikával. Ennyi, nem fokozom, nem lehet leírni.
Egy fájdalmam volt. A klubparkolók sorai közt sétálva nekem azért fájt, hogy az Alfások épp a Balatonon lángosoznak. Ne vegyétek rossz néven, de az oldtimereknek és a youngtimereknek minimum itt lett volna a helyük. Kb száz Mini össze tudott gyűlni évfordulót ünnepelni, kicsit reklámozni, menni pár kört a pályán. Mini. Az a kicsi dobozka. Az olasz mesterek ceruzavonásai pedig sehol. Kár ezért.
(autóskártyás kép:cink.hu)
Egy ideje nem írtam ide,mert sok dolog volt a kocsival kapcsolatban amit szerettem volna be fejezni a találkozóig,de már vége lett az Alfa citynek így újra van időm :) . Régóta vártam már rá és sokat is készültem. Rengeteg autó volt, körbe se tudtuk járni a területet akkora volt a rendezvény is szuper volt egyszóval minden élvezetes volt. Ez volt az első Alfa találkozó,de nem az utolsó :)
Az autó azóta is tökéletesen teszi a dolgát,hiba mentesen. inkább csak külső esztétikai dolgokat csináltam rajta.
Első körben a fékeket fújtam át fehérről narancs sárgára, aztán jött az ihlet ,hogy tovább megyek. elől az orr részen a két lámpa közt lévő műanyag részt fújtam át majd jött a pajzs. Vettem egy sérült darabot, annak ki vágtam a középső kettő keresztben lévő dísz rész és be került egy gravírozott plexi.Fel került a koptató is,igaz csak ideig lenesen,mert nemsokára megy fényezőhöz és végül fel került a matrica a cityre is :) . tettem bele ledes helyzetjelzőt,ami egyben index modul is. Valamint led tompított izzókat is,erős fénye van szépen vetít. Folyt.köv.
km: 220000km
199 700 km
Első alsó és felső lengőkar
Stabilizátor
Olajcsere (olaj, levegő, pollen, üzemanyag)
Futómű állítás
195 500 km-nél két vadiúj Falken gumi előre és két 2000 km-t használt Semperit került hátulra. Mind a négy 215/55/r16-s.
Köszönet a szervezőknek a mai napért!
Számomra anno 2016-ban valami megváltozott City ügyben, amit azóta sem sikerült visszacsinálni. Számomra kicsit olyan mit egy fesztivál ahová csak Alfával lehet bemenni.
Továbbra sem volt előre váltott jegy, konvoj tervezés, visszaszámlálás, lázas készülődés.
Sőt már elalvás is lett ma reggel.
Fényképezőt se vittem magammal. Anno volt hogy 350(!) képpel jöttem haza, ma három készült a telefonnal...
Továbbra is minden elismerésem és köszönet a szervezőknek!
A napot azok a Cartársak tették széppé akiknek a kocsiját meg tudtuk nézni, akikkel beszélgetni tudtunk, kávéztunk. Ha nincs ez a rendezvény velük se találkozhattam volna.
No meg Rákóczi és Vályi a színpadon.
A parkolás továbbra sem méltó az Alfához, a fűben rengeteg fa és egyéb dolog...
Semmiféle Alfás cuccot sem sikerült venni, mert nem volt kitől. Régebben még Alfás bőrönd is volt, most már egy eredeti alfás sapka sem...
Az étel-ital ellátás ellenben egyre jobb, ennek ellenére továbbra is Örvényesre mentünk a Huszár étterembe ebédelni.
Személy szerint nagyon zavart az örökös tucc-tucc zene, de tudom ma ez kell, hát legyen. Kár hogy miatta nem lehetett meghallgatni az autókba épített cuccokat.
Összességében jó nap volt, de továbbra is keresem ami elveszett...
A szokásos nyaralással egybekötött szervíz idén a TiBI alapozó szervize lett. Természetesen Csörgőéket látogattuk meg:
- vezérlés, vízpumpa
- hosszbordás és a sallangjai
- fékfolyadék
- váltóolaj
- motorolaj + szűrő
- levegőszűrő
- gyertyák
- munkadíj
A győri KwikFt-hez vittem klíma töltésre illetve ózonos tisztításra.
100 felett ijesztő táncba kezdtek az ablaktörlők, alapvetően azért mert fordítva!!! voltak felrakva, de jó irányba állítva se töröltek szépen, így kicseréltem őket, A084S számú Bosch Aerotwin-re.
Csak egy kulcsot kaptunk, így mielőbb pótolni akartam. Pápán a "Kulcs-Zár Szerviz"-t ajánlották többen is, így náluk készíttettem másolatot. 30-40 perc az egész mutatvány. Az utángyártott 50e, a gyári 80e. Az olcsóbbat választottam. GT készített hozzá matricát.