Blog
Eljött ez a hétvége is, ez a nap is, hogy engedve a nyomásnak, a zsibongó tömeg akaratának... és megrendezésre került a második TC! :)
Bár TC1.-re is végül csak a kemény mag jelent meg, ám annyira jól érezték magukat, hogy követelték az újbóli összejövetelt, de kis csavarral... most két naposra tervezve! Ezen alkalommal is többek is a meghívottak között szerepeltek, de ilyen-olyan okokból és talán berottyantva az időjárás szeszélyességétől, távol maradtak és így végül újból a már jól megszokott csipet-csapat gyűlt össze. A rendezvény szombat reggeltől-vasárnap ki hogyan gondoljáig tartott... ehhez igazodva Jorjie cartárs reggel nyolc óra körül megjelent, mikor épp a közértből sétáltunk haza. Kisvártatva megérkeztek Csongiék is kicsiny Bubukájukkal Lilu kutyival. Sajnos ekkor kissé eleredt az eső, de minket ez természetesen mit sem érdekelt... Mindjárt kezdetét vette a jó kedvű csevej és bár a házba szorultunk, egy-két szívmelengető után már az eső is szebben csillant a betonon, s a fák levelén. Mivel a program részét jelentette az érdi piac meglátogatása, így az eső enyhülésekor már nyergeltünk is és Csongi frissen kilakatolt és kipufogózott verdáját tesztelvén, nekieredtünk a kis 156 berlinával az útnak a piacra. Jányok otthon maradtak, így mi kis kanbuliként legénykedtünk a piacra/on. Szépen körbejártunk mindent (már aki nem pakolt össze az eső miatt, mert páran berezeltek és így tettek), majd éhünk csillapítására büfé után néztünk. Jött a sajtos-tejfölös lángos, hurka, kolbász és egy kis csülök mustárral, vegyes vágottal, finom kenyérrel. A lakoma után beszereztük Csongi óhajtott ószeres kukoricadarálóját, megnéztük a zöldségeseket még paprikáért, az állat piacot friss tojásért és haza indultunk. Mire hazaértünk, már Sanyáék (Coyote) is befutottak és széles vigyorral fenhangon köszöntöttek minket (no meg persze Sanyika elégedetlenkedett, hogy Ő most így kimaradt a reggeli kis külön buliból). De ez már csak így szokott lenni... meg különben is, aki 11-re érkezik...! ;)
Sanci már egy ideje rágta a fülem, hogy majd nézzünk rá a turbójára és ha lehet szedjük is le és akkor majd Ő jól kipuceválja. No, jó... jányok balra el... heves csacsogásba kezdtek... verda garázsba be... kis bátorságot öntöttünk magunkba és neki is láttunk a munkálatoknak. Szépen egymás után bomlott le a sok sallang a jó öreg '66-ról, közben egy-két kisebb-nagyobb problémában megakadva (berohadt csavar, stb), de szépen folytattuk a remélt megújulást hozó munkálatokat. Telt-múlt az idő és a nép némi étekért kiáltott. A kézilányok már előkészítették a hozzávalókat, így nekem időlegesen ki kellett szállnom a bütykölésből és bemosakodás után hozzáláttam a beharangozott lecsó megfőzésének a 22 literes bográcsomban. Szépen sorjában kerültek bele az alkotóelemek, sok hagyma, kétféle szalonna, lecsó kolbász, virsli és természetesen a paradicsom, paprika + némi fűszer. Időnként a továbbra is az autó körül sündörgő brigád elakadt és tanácsért kiáltott, mely óhajnak eleget tettem és így csak-csak haladtak tovább... de még mindig csak a szétszedéssel. Mindeközben szerencsére az időnk csodálatosra váltott egészen a lakoma végéig. A szerelést kicsit felfüggesztve jó hangulatban költöttük el fenséges torunkat és öblítettük le jófajta italokkal. Rövid beszélgetés után visszatértünk a paripához, remélve, hogy aznap még be is fejezhetjük... DE sajna nem így lett. Utolsónak befutott Sei cimbi is, hogy legalább sörözzünk egyet pár szó keretében és ekkor olyan eső érkezett, mintha dézsából öntötték volna. Ez már csak azért is volt probléma, merthogy a fiúk ittas mivoltukból eredően, el akartak sétálni a közeli üzemanyagtöltő állomásra egy kis benzinért, az alkatrészak megtisztításához, ám így nem tudtak... a munkálatok félbe szakadtak. Amúgy is már ránk esteledett, Gyuri (Sei) is hazament, meg is fáradtunk már a sok szereléstől és kortyolgatástól, hát másnapra is hagytunk egy kis munkát. Nagyjából rendbe tettük a garázst és a házban folytattuk a csapattal... beszélgettünk, ettünk-ittunk, gitároztunk, nevetgéltünk, ugrattuk kicsit egymást... stb...(közben Dzsorzsi szépen elaludt:)) szóval igazán jól éreztük magunkat. Ennek az idilli állapotnak az vetett véget, hogy Csongiéknak sajna haza kellett indulniuk és így kicsit megbomlott a társaság, ám a hosszú búcsú után a jelenlévőkkel még folytattuk a kis dínom-dánomunkat. :) Dzsorzsi már reggelig fel sem kelt és éjfél körül mi, a többiek is követtük példáját. Mindenki jól aludt (mint később elmondták), de valamiért elég korán felkeltünk... Kávé, satöbbi és már a garázsban is voltunk, legalábbis mi ketten Sanyával. Hamar rendeztük sorainkat, elugrottunk benzinért, kimostuk amit kellett, kitekertünk, behajtottunk, menetet vágtunk, (eközben Dzsorzsinak sajnos el kellett indulnia haza :()rögzítettünk, kifújtunk, befújtunk és összeszereltünk, majd mindent rendbe téve az autóba visszaszereltünk. Sajna Sanya az egyik fontos alkatrész egy kiálló részét letörte, így nem tudtuk igazán kipróbálni a kocsit, de később így is simán haza tudtak vele menni. A munkálatok a kis baki ellenére jól végződtek, a tulaj örült. Mindennel kész lettünk, és némi beszélgetés után Sanyikáéknak is el jött az a sajnálatos pillanat, mikor is hazafelé kellett, hogy vegyék az irányt. Hasonlóan nehéz búcsú következett -akárcsak Csongiékkal, Dzsorzsival- és a pompás mén megindult, hogy leküzdje az előtte álló kilométereket, s édes gazdáit rendben hazaszállítsa.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy ismét egy nagyon jó TC taliban volt részünk és bizony, hogy közel tökéletesre sikerült a hétvége!
Köszönöm a megjelenteknek, hogy megtiszteltek minket és szerény hajlékunkat! Köszönöm a jó Istennek, az Univerzumnak, angyaloknak, eleinknek, hogy mindez megeshetett.
Mellékelek pár képet, hogy azok is mesélhessenek. ;)
Grazie per tutti Alfisti!
Pár hete beszereztünk egy megfelelő színkódú csomagtérajtót Tatáról. Ma megtörtént az átszerelés. Először letakarítottuk az új szerzeményt, aztán leszedtük a régi rozsdásat, vezetékek kifűz (nem vágtunk), fel az újat, vezetékek befűz. Csodaszép lett! :)
Nem nyílt, nem indult.. Épp a nászutunkat töltöttük a horvátoknál, amikor Alfi kifejezte egy új akksi iránti igényét. Szerencsére találtunk kint a közelben akksi boltot, ahol 440 kunáért megvettük az új akksit - kicsivel erősebbet, könnyebben indulót..
...és a 295. napon eléré a 33.333 km-t a számláló :-)
A fent említett kábelköteget sikerült egy svájci 156-osból kibontani tökéletes állapotban :)
Ma meg lett tisztítva a map szenzor. Volt rajt egy kis korom.
Ami változást észrevettem eddig, hogy váltások között nem zuhan vissza a fordulatszám, mint előtte. Hosszabb úton majd jobban meg tudom figyelni.
Hosszas egyeztetés után a 4 jóbarát el határozta, hogy újra találkoznak.
Kazes, Csongi, Jorjie és jómagam. Ismét el látogattunk Téténybe Kazes barátunkhoz egy kis kerti partyval egybe kötött szervízre. Mivel mostanában rendetlenkedett a túrbóm meg kértem a fiúkat legyenek segítségemre ennek orvosolásában.
Szombat reggel a csapat nyagyja már korán reggel össze gyűlt az érdi piacon, hogy pár lángos és némi sör mellett el kezdjék a napot. Jómagam sajnos nem lehettem ott mivel itthoni reggeli teendőim sajnos nem engedték, így sajnos csak 10 óra után értem oda. Bár a fiúk még a piacról tartottak haza fele mikorra oda értem, de meg vártam őket.
A nagy örömben és üdvözlésben gyorsan leszaladt pár gyümölcs párlat.
Ezután neki álltunk a munkának. mivel még nem csináltunk még ilyet sokszor kellett megállni egy kis tanácskozásra. ilyenkor valahogyan mindig a kezünkbe került egy-egy üveg finom csiki sör :-)
A sok pihenőt látván Jorjie úgy itélte meg, hogy a csapat fáradt, így aztán magára vette a nemes feladatot, hogy levegye a terhet rólunk és el ment, hogy kipihenje azt :-D bár ez a hétvége folyamán sokszor előfordult még....
mindeközben Kazes neki látott hogy el készítse a csapat éhségét elmulasztó bográcsban készült szalonnás, tojásos lecsónak ami elkészültével el is fogyasztódott és nagyon ízletes lett :-D
nagy nagy munka és szenvedés után végre csak le került az a túrbócska. Gyorsan neki is álltam a tisztításnak. Vettem egy flakon Winns Turbo Cleanert ami nagyon hatásos szer a megbontás nélküli turbó tisztításnak. Mivel közben ránk esteledett és az eső is el kezdett esni úgy határozott a csapat, hogy ideje befejezni a munkát és átadni magunkat a beszélgetés és üditőzés élményének.
Elpakoltuk a szerszámokat el raktuk aludni az autót és az est hátralévő részében élveztük egymás társaságát. Sajnos Csonginak és kedves Feleségének haza kellett menniük amit nagyon sajnáltunk.
Másnap kora reggel a csapat újra neki látott a munkának. A reggeli teendők elvégaztével Jorjie úgy határozott, hogy a még kicsit álmos és fáradt csapat helyett megint magára vállalja a nemes és nehéz feladatot, hogy kipihenje a fáradságot :-D
Így hát Kazes barátommal neki álltunk, hogy össze szereljük a paripár. Első körben minden egyes darabot át/el mostam benzinben. Turbó, csavarok, alátétek, takaró lemez és kitudja még mennyi mindent........
Délben aztán Jorjie is el hagyta a helyszínt mert hívta őt a munka :-( elköszöntünk egymástó és útnak eresztettük.
Folytatódjon a munka.....
Sajnos nem ment minden olyan jól ahogy terveztük. A turbónyomás szabályzó szelep egyik kis része ugyanis megadta magát és el tört. Kazes próbálta meg menteni és úgy tűnt sikerül is neki ám a beszerelésnél sajnos végleg meg adta magát :-(
miután minden a helyére került és végeztünk mi is el köszöntünk egymástól és óvatosan nyugdíjas tempóban elindultunk hazafelé. Az autó érezhetően jobb volt, szebb lett a hangja és bár nem tudtam rendes kipróbálni mégis érezhető volt a változás rajta.
Köszönöm szépen mindenkinek a segítséget. Egy újabb remek és nagyszerű találkozón vehettem részt. Csodás hangulat, remek barátok... Így jellemezném a II. T.C találkozót.
legközelebb nálam talizunk barátaim ;-)
KM: 280.511
Mióta megvan a gép kb 1 hónap alatt beleszaladt 2.000 km, hiba nélkül teszi a dolgát. Szerintem jövő hónapban beiktatok egy vezérléscserét, elméletileg 40.000 van benne de biztos ami biztos.
Mióta megvolt az autó, a vezetőoldali ajtóemelő gomboknál az anyósoldali gombja nyomin állt és ellen kellett tartani, hogy működjön. Múlt héten neki álltam, hogy felfedjem a titkát. Sajnos, amint alányúltam a fedélnek és elkezdtem kihúzni, az egész kapcsolóház háromba szétbomlott és mint utólag kiderült, kis szürke és fehér műanyag tűk tűntek el a kárpit mélyén (lásd 1-es képet).
De a leges-legrosszabb, ami történhetett, hogy a kapcsoló nélkül nem működött egyik elektromos ablak sem, a csomagtérajtó nyitása sem (nincs benne kulcs), de a végső átok, hogy az autót megtankolni sem lehetett, mert nem nyitott az elektromos tanksapka, a biztosító piros madzag meg ugye a csomagtartóban van, ami szintén nem nyitható... Az elég hülyén nézett volna ki a kútnál, hogy előre hajtom az első üléseket, majd a hátsókat is, aztán bemászok a kalaptartó alatt a csomagtérbe, hogy kinyissam a tanksapkát :D
Neki vetemedtem, mit lehet tenni. Találtam egy szláv nyelvű videót a Youtube-on, amiben az ember huzalszeggel pótolta őket és neki működött. :) Nem szívesen szerettem volna lebontani a kárpitot, biztos, ami biztos alapon a helyi barkácsboltban vásároltam 15 db huzalszeget, aminek 1,2 mm volt a szár vastagsága, a műanyagé pedig egy tizeddel kevesebb,de olyan nem volt. Kemény 15 Ft-ot kértek értük :)
Végül ma mégis lebontottam az ajtókárpitot, felvittem,(2. kép) elkezdtem forgatni és az illesztések közt, a résekből ki is nyertem 4 db szürke, hosszú tűt a tükörállításhoz, valamint 3 db pici fehéret a 4-ből, az ablakokhoz. 1 db tehát hiányzott, azért állt csálén a gomb! Lemértem a méretet, barkács fűrésszel méretre vágtam (3. kép), összeraktam (4. kép) és lőn csoda, minden működik, mint új korában (5. kép)
Összesen tehát 15 magyar Forintból sikerült újra működésre bírnom. Egy új utángyártott kapcsoló kompletten, kedvezmény nélkül 80 ezer a Bárdinál. Használt, agyon kopott bontott sem lehet olcsó. Ha valaki ügyesebb ezermester, akár egy Forintból is megoldotta volna, egy szeg méretre vágásával, nekem harmadszorra sikerült!
Most megint működik, mehetek tankolni, autót mosni!
Sziasztok!
A legkedvesebb Szülinapi ajándék bárki számára értem ezalatt az Alfás társadalmat de főként azokat akik már újítottak fel autókat és átmentek ennek gyötrelmein ! De ha valami elkészült és végre rongyolhattak egyet munkájuk gyümölcsével akkor abban az érzésben minden rossz ami addig volt az elmúlt gyorsan!
Üdv.......
