Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo k?z?ss?g

336105km

Alámerültem, átnéztem, jónak tűnt. Lemostam.
215815km

A csillagok jól álltak, menni kell míg van rá lehetőség. Az volt a tervem, hogy a legutóbb kihagyott stószi részre fogom a hangsúly helyezni.

A balatoni ráhangolódást nagyon helyesen most nem hagytam ki, az nagyon kell, hogy megérezzem hogyan mozog az autó egy kimondottan csúszós éles kanyarokkal tűzdelt útszakaszon. Szépen kitisztították az út oldalát, jól lehet látni jön-e véletlenül valaki szemben. Mentem ötöt. Mire nagyon megjött volna az önbizalom otthagytam. Végül csak két ketteses kanyarral mentem fel, szépen belejöttem. Igaz, volt régebben amikor lefelé többet is megengedtem, de azt most nem feszegettem tovább.

Aztán ellátogattam az imolai kanyarokhoz is. Ragály felett az első hosszú jobbos olyan szépre sikeredett, hogy nagyon feldobta a kedvem. Az Imolán túli erdei éles kanyaroknál is felelevenítettem az átlendítős technikát. Fain. Mehetünk Rozsnyó felé, de előtte a rég elfeledett Aggtelek-Jósvafő szakaszocskát is megnéztem.

Krasznahorka felett az út.. hát...nagyon-nagyon bejött, hirtelen fordultam kettőt, őrület, betyár ezzel az autóval. Minden simán, gördülékenyen ment, jó íveken, visszaváltások gyorsan, de selymesen, a kipufogó a nagy terhelésen remekül szólt, motorféken, gázfröccsön horkantott, durrogott, pattogott. Őrület. Ilyen gépészkedési és hangélményeket csak ezekben az öreg autókban lehet átélni. ((pl. nincs kormány szervó, ilyen tempózásnál kell a visszafelé kettős kuplungolás, no abs (ebs) stb. (Targa Florio belső felvételekből tudom, hogy van ez tovább is, nem csak kettős kuplungolás kellett akkoriban, hanem kettős gázfröccs is, az első a váltó szinkronizáláshoz a két kuplungolás között, a második a motor fordulat szinkronra a második kuplung felengedés közben, hogy ne rántson, mindezt betyár gyorsan, komoly gépészek voltak azok a fiúk)),
Két kör után meg kellett állnom, mert a lábszáramban a visszafeszítő izmok nem voltak edzésben és begörcsöltek a sok ballábfék, kettős kuplung, fék-gázfröccs lépkedés miatt.
Aztán a stószi kanyargós. Nemrég javíthatták, az apró murva néhol még pattogott a kocsi alján, de jól lehetett menni. Az ötödik fordulóban éreztem, hogy telítődtem az élményekkel, utána még egy utolérés miatt mentem vissza egy felet.
Újra a Krasznahorka feletti felfutón mentem kettőt a hágóig. Tankolás után is visszamentem, nem lehetett abbahagyni. Bolondság, őrület.

A tervezett három helyett négykor indultam Nyilas felé. Nagyon borús lett az idő, bíztam benne, hogy esik egy kis eső és meg tudom nézni miként viselkedik az új gumi a nyirkos, vizes világos aszfalton. Egy biztos, száraz felületen olyan, ha nem jobb, mint a kopott Falken volt. Valószínűleg a még magas profilt közömbösíti a nagyobb szélesség és a felület anyagának mikroszerkezete is ugyanolyan nagyszerű..
Pont a hollópataki elágazó előtt értem utol valakit, ment a hegyre, én pedig akkor a másik útra hajtottam. Aztán kétszer át a hegyen az új, de világos aszfalton Szepesremetéig. Még egy hollópataki kitérő belefért aztán tök sötét lett. A Nyilas utáni hegy útszakaszát -amit egy hónapja teljesen kimaxoltam, mert a régi gumi csak azon fogott igazán- már korom sötétben autóztam le.

Ennyi fért bele.
Majd volánbuszos tempóban haza Kecskemétre. Serényfalváig hat őzet, két rókát számoltam, egyszer kellett nagyot fékeznem. Nem lett baj.
Majd belecsöppentem a kecskeméti éjszakába. A jampik sasbömössel és passzáttal emberkedtek a körforgalomban, nem gondolták, hogy kétszer is utolérem őket, mert egész nap az éles kanyarodást gyakoroltam.....

Bolondság, őrület volt ez a nap. Az autó nagyszerű, mint mindig.

915km
53505Km

Most, hogy a gumiabroncs dolog előtérbe került, és 165R14-ről váltottam 185/70R14-re újra fellángolt bennem a korhű GTA felni beszerzésének gondolata.

Az összeg amibe kerülne mindig belement valami fontosabba, amitől megbízhatóbb, eredetibb, szebb lett a járgány. Ez idestova 20 éves történet, de sosem léptem meg, főként ezért mert van egy határ. Ez végülis csak egy nice-to-have.

Kétségtelen, hogy a keskeny nyomtáv már nagyon öregautós, a karosszéria felületéhez képest nagyon belül felkszenek a kerekek. Egy széles, nagy ET-s kerék optikailag nagyot dobna a modern autókhoz szokott szemeknek.

Az ellenérvek:
I.
A gyári 5.5" felni belső peremétől 2-3 millire van a gömbfej. A gyári Fergat felninél 2mm, az ugyancsak gyári CMR-nél 3mm, mert az ET itt 1 millivel nagyobb.
Tehát 20 ET növekedés kell egy 6.5-7" felnihez (gyártanak ilyen GTA replika felnit is).
Ez kb. 5% rugómerevség csökkenést eredményez, arányosan növekszik a dőlés is a kanyarban.
Ezt egy nagyobb kanyarstabilizátorral lehet ellensúlyozni.
Ilyen felnihez jól áll az ültetés, ez tovább rontja a dőlést kanyarban, mert a billenési pont jóval távolabb kerül a súlyponttól, (a kerékdőlés is jelentősen elmászik).
Ezt még bikább stabilizátor tudja ellensúlyozni, ha nem akarunk még jobban zötykölődni az úton.
Ehhez meg ki kell szerelni a hátsó stabilizátort, hogy az egyensúly maradjon (ezt a legkönnyebb megvalósítani)

Tehát nem csak felnit vennék, hanem egy új futóműszettet is, ha műszakilag rendesen akarja az ember kezelni a dolgot. Ilyen cucc persze van, minden csak kedv és hit kérdése kinek a szettje lesz jó ide. Legjobban a korabeli Alfa Romeo fejlesztőknek hiszek. Ennyi kedvem és hitem eddig nem volt mindehez.

II.
A garázsba tolatáskor egyre nagyobb terhelés mellett kell a bal elsőt alászedni, ezen a +15-20 ET nem fog segíteni, sőt. Így is kapaszkodni kell a kormányba.

III. Próbának egy PSA nagy ET-s acélfelni meg olyan izé egy ilyen autón

IV. A 156 2.5-emen volt egy ideig 8" és sok +ET. Jól néz ki, de tapasztalatom szerint nem jó az közútra.

Úgyhogy mindig elalszik ez a dolog végül. Most is ez történt.

Kezd egyre reménytelenebbé tűnni abbéli küzdelmem, hogy a jó öreg 105-ös Alfámra eredeti gyári méretű 165R14 (H) gumiabroncsot találjak nem valami eszetlen áron.

Történt, hogy a 2024-ben teljesen elkopott, amúgy fantasztikus Falken SN832 után választott R nevű gumiabroncs ugyan nagyon jól néz ki, öreg járgányra készült, gyári méreten van, H-s jelzéssel, szárazon megüti a mércét, de amint kis nyirkosságot érez, igen gyatra tapadást tanusít. Tavaly ősszel Csetnek felé hiába ismertem a gyengéit, ennek tudatában haladtam az erdőben, azért csak-csak megúszott, aztán harmadikban pár tesztpöccre el is pörgött a nyirkos aszfalton, semmi tócsa, vizenfutás, csak nyirkosság volt, mintha havas lett volna az út. Akkor kapott egy vastag strigulát, ilyet messze nem tapasztaltam a Falkennel.
Tudom minden guminak vége van valahol, de ez igen gyengusz így, nem lehet egy jóízűt autózni, ha kicsit vizeske az út. Arrafelé ahol szeretek menni, gyakran nem is látszik az úton az erdő mélyén a nyirkos felület, tehát nyugtalanító a dolog. Úgyhogy idő előtt nyugdíjaztam a legutolsó túra során.
A Falkennel 60-70% kopottság mellett '23 őszén egyébként szándéskosan esőben egy egész napot autóztam a gömöri szerpentineken és nagyon szórakoztatónak találtam, lehetett rendesen haladni. Ez volt a viszonyítási alap számomra. Ja és Kakucson is esőben mentem vele elfüstölve egy egész tank benzint. Az is fain volt.
A megoldást egy korábbi követelményem feloldása jelentette: ha nincs megfelelő 165R14, akkor bizony el kell fogadni a 185/70R14-et. Ezzel lezárult egy másik korszak, ahogy a javított műszerfal is lezárt egyet a nyáron.
Hát így megy ez a veteránozás.

Az új szerzemény papír szerint kiváló vizes útra, de nem csak a vízelvezetés a titok szerintem, mert nagy vízben, esőben sosem használtam az R márkát. Az anyag mikroszerkezetére gondolok, azt meg ahogy látom a köröm teszt sem nagyon mondja meg biztosra.
Na majd kiderül ez hogyan viselkedik, vajon második szezonra tartja-e magát. Nagymúltú gyártó abroncsa, tele vagyok reményekkel.

Kép1 Az új cucc és a levetett: hiába a régies megjelenés, az most már kevés lesz, elég volt
Kép2 Az új cucc és a kopott Falken: egyébként a Falken ahogy kopott, lett egyre fainabb szárazon, de megtartotta a fickósságát nyirkoson. Vizen nyilván már vacak lett volna ennyire kopottan. Három és fél szezont futott
Kép3 Az új nullméteres abroncs a járgányra szerelve. Legkívül a haránt futó horony 8.7mm mély, belül 7.7mm.

Az volt az ötlet, hogy ha már kimaradt a nyár az autóval, akkor egy remek lehetőség a hátrány lefaragására. Elterveztem, hogy az 526-os úton megyek keresztbe a kedvenc helyekre. A Krivány-Nyustya szakaszon már jártam, a Nyustya-Rozsnyó részt szinte kanyarra ismerem, annyiszor jártam rajta az utóbbi években. Kíváncsi voltam a Divinye-Krivány szakaszra, persze tudtam, hogy Szénavár után nem járható. Sajnos felkoppantam a lehajtónál Bozók előtt, felújítják. Kerültem Zsólyom és Gyetva érintésével. Végül azt kell mondjam Nyustyáig semmi különös számomra, volt oka, hogy nem járkáltam arrafelé. Nyustya-Rákos rész néhol elég vacak már, egy időben sokat jártam rajta, de van nála sokkal jobb.
Érdekes felismerésem volt. Most hogy a hagyományos balatoni csúszóson nem volt ráhangolódás az autóra, hiába mentem már vele órákat, csak nem éreztem az autót. Aztán egy pár perces szünet után visszaültem és minden összeállt. Fura dolog.
Mindenképpen a Rákos-Lévárt rövidke szakaszra is el kellett menjek, az egy nagy kedvencem.
Aztán a kihagyhatatlan Szirk, Turcsok. Tankolás Nagyrőcén, majd Csetnek, Rudna, Rozsnyó.
Nálam a topon most három hely van: Nyilas, Hollópatak és Stósz. Az első kettőt meglátogattam, mentem jó párat, az utóbbit másnapra tartogattam, mert elfogyott a nap és akkorra már kellemesen el is fáradtam.
~460km

Estére a szerény faházas szállásra készültem Aggteleken, de későn érkeztem, így csak a sátramat tudtam bevetni. Szerencsém is volt, hogy megépítettem, mert hajnalban volt egy nagyobb eső.
Másnap Nyilas megint, de még nyirkos volt sokfelé az út, ez a gumi meg annyira gyenge ilyenkor, hogy nem lehet élvezetesen haladni, úgyhogy kicsit kirándultam Poprád felé. A 3227-es utat néztem ki Káposztafalva felé, jól indult, de az erdő mélyén nagyon vacak volt a felület. Volt moha és páfrány no meg fenyő. Páratlan környezetben vezet.
Sajnos a Magas-Tátra teljesen felhőben volt, de kárpótolt a 66-os út. Most végig teljesen üres volt az én irányomban, senkit nem értem utol. Így üresen nagyon klassz kis meredek, szerpenines, jól kiépített útszakasz.
Még visszamentem a Hollópatak, Nyilas részekre, fordultam jó párszor, aztán elindultam hazafelé a szokásos útvonalon. Stósz most kimaradt. Rozsnyó, Aggtelek, Ózd, Szilvásvárad, Gombóc Artúr Vidéki Nyalodája, Eger, Jászapáti, Kocsér, Kecskemét.

Jól ment az autó, mint mindig, azzal nincs hiba, de ha nyirkos az út ez a gumi nagyon gyenge. Gyepáltam, van még mindig rajta 1-2 milli, valamit kellene szerezni helyette, ugyan mit, ezen tökölök egy ideje. Ebben a méretben nehéz ügy.
~500km
Összesen ~960km
52524km

Nyustya után
Lévárton a Turulnál
Nyilas felé
Nyilas felé II
Nyilas felé III
Ugyanott
Borzovai leágazótól a Magas-Tátráig ellátni
Reggel Aggteleken
3x a 3227-es
Betlenfalva után a Hernádhoz közel

A fiatos srácokkal 29 éve járunk túrázni, FiaT 500-zal, barátnőkkel, feleségekkel, fiainkkal, mikor hogy. Most először se Fiat se utas. Egy 1971- es VW 1300 és egy 1965-ös Seat 600 voltak az Alfám mellett a csapatban.
Kmét-Örkény-Pécel-Szada-Keszeg-Bánk-Drégelypalánk
~200km

Miután a papírok elkészültek gondoskodni kellett még pár fontos apróságról, hogy teljes legyen a kép. Felkerült a rendes kipufogó és kapott egy új gyújtásmegszakítót, benne volt a méter, ne az út szélén kelljen reszelgetni.
Gyújtásállítás.
Két próbakört tettem Izsák felé szombaton és vasárnap is. Minden rendben van, jó lesz.

~80km
51464km

Rövid szemle után a vizsgabizottság megegyezett abban, hogy az autó így tényleg rendben van. Emlékeztek a kisebb bibikre is, azon felül készültem, szerencsére nem emelték jelentősen a lécet, de egy a hátsó futóművet érintő kisebb esztétikai elfogadható hibára azért írásban is felhívták a figyelmet. Lényeg, hogy road-legal a járgány. Megvan a muzeális papír és a műszaki is, hurrá!

Este egy kisebb körrel ünnepeltem, Kadafalva felé kerültem egyet. Volt vigyor. Még a rendes kipuff hiányzik róla, de annak felszerelésére már nem volt kedvem.

Késve, de kezdődik a szezon!

Egy bontóból sikerült egy jobbos index házat szereznem. Nehéz volt eldönteni milyen állapotban van a króm, de szerencsém volt. Nagyon rendben van. Kicseréltem ezt is.
Nagyon sápadt volt a rendszámtábla-világítás minden része, kicsit kifényesítettem. Hátsó lökhárító belsejét alaposabban kitakarítottam krómtisztítóval. (A lökhárítók rozsdamentes anyagból készültek.)
A csomagtartó kárpitozást kicseréltem
Az üzemanyagtöltő körüli lerongyolódott gumi alkatrész helyett egy jobb használtat beépítettem. Alatta a látható betöltőcsövet lefestettem.
Pótkereket, rögzítőjét átfesettem, emelőt és tartó konzolját átfestettem.
Jobb ajtó behúzóját is javítottam.

Majd abbahagytam. Csak abbahagyni lehet

Aztán másnap a vizsga előtt este nyolc és kilenc között nekiálltam újra, mert jobbnak láttam, ha a motor alatti átkötés alját is lefestem, múltkor ez téma volt, minél kevesebb támadási felület maradjon. Sajnáltam a vörös gyári alapozó és a gyári zöld ködölt rész lefedését. (biztos vissza lehet mosni, ha kell)

Mindösszesen 30-40 óra ugrott rá és egy nagyobbacska összeg is elhagyta a pénztárcámat a műszerfal javítására ez alatt a három hónap alatt.