Blog
2007. 10. 19. A mai napon jutottam el odáig, hogy meghirdetem a 146-os eladását.
Nem könnyű dolog, mert végül is jól kijöttünk egymással, és igyekeztem kedvébe járni az elmúlt 6 évben. Viszonzásul szépsége, tempramentuma mindig elégedettséggel töltött el.
Sajnos 6 évvel öregebbek lettünk, ha saját magamon fiatalítani nem is tudok, akkor az autót vagyok kénytelen cserélni.
Így lettem gazdája a 2003-as évjáratú 156-osnak, ami elvarázsolt az első pillanattól kezdve!
Néha hűtlenségnek érzem, de megmagyarázom magamnak, hogy ez így természetes.
A márkához nem lettem hűtlen, és egy másik gyönyörűséges Alfa van a birtokomba, a 146-os pedig jó kezekben, az új gazdájának sok örömet tud még szerezni.
Búcsúzóul, tegnap (103470km) még elvégeztettem az olaj, olajszűrő, légszűrő cserét, és a zöldkártya is frissítve lett. Vizsga 2008. 10. 18-ig érvényes még.
Magyarországi, 1998 szeptemberi üzembe helyezésű, és második tulajként 2001 novemberébe lett ez enyém 56730km-nél. Karbantartását, javítását, alkatrészek cseréjét szakműhelyek, szervizek számláival tudom igazolni.
Örülnék, ha jó kézbe kerülne, mert lerabolva rövid időn belül megbosszulja magát, ezért is hirdetem meg először csak az Alfa Amorén, azoknak, akik az Alfákban nem csak gépkocsit látnak.
A nem megfelelő kotvány mühelyek miatt néha akratlanul is kell néha ilyen apróságokat cserélni.... dióhélyban az előző átmérője kicsi volt és emiatt elég hamar elfáradt. => CSERE.
Miután levágták jöttünk rá hogy a katalizátor is ki lett lyukasztva (biztos valmai csodát, na meg plusz 30 Le-őt vártak a kocsitól, ez asztán az igazi Sufni tuning!!!!) így le lett vágva az is és ki lett ürítve a belseje ,nehogy kár tegyen a rendszerben.
Megcsináltattam azt a szervízt ami már jópárezer km óta esedékes lett volna. Kapott a járgány új szíjakat, olajat, 2 felső lengőkart, új kuplungtárcsát. Érezhetően jobban megy, de még mindíg egy gyengébb 1.6-os ereje van benne. :D Hátra van még egy új légmennyiségmérő, és egy új váltókötélzet. Utána már csak a kisebb elektromos hibák maradnak. Most kicsit megállok egy kis pénzmagot gyűjteni, és folytatom tovább a renoválást.
Termosztát csere. Mostmár jó meleg van. :) Meg fagyálló.
Komplett télikerék garnitúrát kellet beszereznem mert az autóhoz vásárláskor nem volt. Ezt a hiányosságot MICHELIN Alpin A3 195/65 R15 91T-vel pótoltam, most már jöhet a tél.
Ari és Yoyo barátom ma éppen ráért és mivel nem volt jobb dolguk, kezelésbe vették a ződet.
Először a kézifék jobbítása zajlott,még nem lett tökéletes de sokat javult.Ezek után az ajtók következtek.A két első ajtóból hiányzott a stift,ezért minden ajtónyitásnál csúnyán kattogott.Hatos csavart raktak bele.A bal első ajtónak továbbá problémája volt,hogy rondán zörgött ajtó csukásnál.
Ajtószétszedésnél kiderült,hogy hiányzik egy gumi biszbasz,ami csillapítja a rezgést.Na ez is ki lett cserélve.Motortérben is történt művelet.Cserére került a komplett légszűrő a légtömegmérővel és az alapjárati motor gumicsöve.Utastérben kedvező változás,hogy most már világít az óra.
Rossz hír is van.Fény derült rá,hogy a két hátsó féktárcsát és fékbetétet,valamint a jobb hátsó csapágyat cserélnem kell.Valamint a kipufogót is.Remélem nem bővül a lista egy ideig.
2-hete hajtom és hibátlan,ugy néz ki meglesz az elsö találkozoja kaposujlakon.
Opellal jártam vagy 220 ezer km-en keresztül, aztán betértem egy Alfa szalonba és meg lettem fertőzve.
Ekkor vettem meg életem első Alfáját pár hónaposan és vagy 7400 km-el.
Innen megcéloztuk Monte Carlo-t, de most már nem teketóriáztunk... és autópályáztunk. Ez Pisától MC-ig Genován keresztül mintegy300 km-t jelent, amire úgy készültünk, hogy egy hosszú unalmas napnak nézünk elébe, de tévedtünk..
Genováig sem unatkoztunk, hiszen az autópálya a tengerpart mellet haladt és lenyűgöző, virágzó Leander rengeteg övezte mind a szélein, mind a felezősávban.
Ámde, Genovától... hmmm de szép is volt. Kanyar, kanyar, kanyar, alagút, viadukt, kanyar, alagút, kanyar, viadukt....és így tovább a gyönyörű Ligur tenger mellet, amiről érdemes tudni, hogy végig a tengerpart mellet hatalmas sziklákra épűlt települések tornyosulnak magasan a tenger fölé és szerintem az egyik leggyönyörűbb része az Országnak.
Egy kicsit visszakanyarodva a kanyarokra, na itt aztán lehet kergetőzni rendesen, bár azért az emberben benne van a félsz, hogy jó messze a Szülőföldtől igencsak drága "buli" gombócra törni a vasat és a kórházi ellátás sem occó (érdemes biztosítást kötni, ha valaki rászánja magát egy ilyenre(10e HUF 2fő +Asistance(autómentés)/10 nap))! De azéé nem is igazi benzinvérű ember, aki meg tudja állni, hogy ne próbálgassa a határokat, vagy, hogy ne tesztelje mit is tud a vas főleg, ha 1-2 propellerest kell alázni, vagy a nyugat felé egyre sűrüsödő Ferrari forgalomból a bátrabbak bajszát lehet huzogatni...!:)))
Ezen a szakaszon visszafelé egy astony martinivel kergettük egymást, de feladta...!!!! :-)))
Aztán MC...ami szép-szép de az egyetlen nagy élményt mégis a város közepén található szabadtéri uszodában, a hosszú út porának leöblítése jelentette számomra!(beugro 17h után 2.-€ ) Ja meg az egyetlen vitorlás a sok exhibicionista, rongyrázó, milliárdos giccsesebbnél-giccsesebb jaktnak csúfolt totemei között...! Persze ízlések és pofonok!
Az esti fürcsi után elhagytuk a monacoi adóparadicsomot, és visszatértünk a gyönyörűséges Itályába. A határ melletti településen Ventimigliában campingeztünk és bár nem sok hely volt a nem túl nagy sátrunknak, beszorítottuk magunkat a fullon lévő "Roma" nevezetűbe. A GPS-nek tul. kép. ez volt az egyetlen valamirevaló funkciója, hogy az esti keresgéléseket nagyban megkönnyítette.
folyt. köv.
0
501