Blog
Eredetileg Szlovákián keresztül jöttünk volna haza Doberbo és a közelében lévő emlékhelyek érintésével, de másképp döntöttünk. Irány a legrövidebb úton haza! Azért Tarvisióban megálltunk egyet.
A mai nap Jesolóban a gondtalan nyaralásról szólt.
Ma 500 km várt ránk, nagyrészt autópályán. Az indulás után nem sokkal átlépte a Pók élete 155 ezredik kilométerét.
Első megállónkat az Alfa gyárba terveztük Aresében, ahol a Pók is készült. A gyárat, pontosabban a helyét megtaláltuk. A kerítés mögött már nincs semmi. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a múzeumba se lehet bemenni, mert zárva van. Az internetes oldala szerint meg nyitva, de ezek szerint Giovanni itt is kavarja.
Miután a navigáció közölte, hogy 303 km múlva hajtsak le a pályáról úgy döntöttünk, hogy előbb tankolunk, majd ebédeltünk egyet. A tengerparti tájban most sem kellett csalódni, szép.
A Hotel Savoia-t hamar megtaláltuk, becsekkoltunk. A kocsi kulcsát leadtuk a portán, hogy ha valaki ki akar járni félre tudjanak vele állni.
A délutáni séta némi fagyizással telt, a végén meg is vacsoráztunk. A tömeg – ahogy errefelé ilyenkor illik – hatalmas. Jó volt nézelődni és igazából semmit se csinálni. Már egész jól megy ez a program.
A naplementét a tengerparton sétálással töltöttük.
Reggel visszaraktam a hálót a plexi helyett. Ki kellene próbálni, de hová kellene elmenni?
Menjünk hajókázni Balcsira! A gondolatot tett követte, elmentünk Keszthelyre. Hajó, pizza és irány hazafelé. Tapolcán megálltunk egy kis séta és egy fincsi fagyi erejéig.
A háló bevált, a kocsi huzatmentes, a lobogó hajú kocsikázást semmi sem pótolhatja.
Klassz nap volt!
A nap süt, itt az ideje egy fedél nélküli kiránduláshoz. A netet böngészve célként Forchtenstein (Frankó) várát jelöltük ki. 115 km, ráadásul Ausztriában nagyságrenddel jobbak az utak. A választást nem bántuk meg, a vár és a kilátás csodálatos!
Dél körül most is fel kellett csukni a tetőt, mert majd napszúrást kaptunk. Ilyenkor jön jól a klíma. (Ismét jót mulattunk az árnyékban pihegő motorosokon.)
A plexi szélfogót viszont vissza kell cserélni a hálóra, mert lehajtva országúti tempóval nagyon nagy a huzat. Kell a hálónak a védelme. No, majd holnap.
A motorházat kinyitva feltűnt, hogy a kiegyenlítő tartályt hűtővíz nyoma "diszíti". Lepucoltam és egyben a tartály sapkáját is kitakarítottam. Vélhetőleg a tömítés mellett engedett egy kicsit. (1-3. kép)
Alulról is megtekintve a helyzetet szomorúan állapítottam meg, hogy még mindig jön valahol a hűtővíz. Alul vizes. A változatosság kedvéért a nyomok most a felső csőcsatlakozáshoz vezettek. persze, hogy laza volt a csőbilincs. Kezd elegem lenne az awab bilincsekből.
Mivel a hűtő alatti lemez se tetszett, újra festettem, természetesen arany színű lett, mint a ventilátortartó lemez, mert most is ez a szín volt kéznél.
Végül lecsiszoltam és újra festettem a kartervédőt is, mert feltűnően sok "nyom" volt rajta és féltem, hogy elindul a korrózió.
Ma megérkezett az ajtó tömítése. (Made in Csöri)
Igazából a tartósín volt eltörve, az már régóta megvolt. A gumit nem tudtam kiszedni a régiből, így új kellett. Szappanos vízzel "megkenve" simán belecsúszott a vágatba.
Végre nem kell félnem, hogy leesik, ha kinyitom az ajtót.
Első alsó,felső lengőkarok,kuplungszett,kinyomócsapágy,féltengeljszemering,generátor,légtömegmérő,cseréje.Hátsó kipufogódob cseréje duplacsövü sportdobra,bal függönylégzsák csatlakozójának cseréje,olaj olajszürő,váltó olaj cseréje.
Ha már ünnep, ünnepeljünk egy nagy, nyitott tetős kirándulással. Uticélként a gúgli segítségével kiválasztottunk egy síterepet, ahol kabinos felvonó van. Szóval: Schöckl lett az uticél. A felvonó 780 méterről indul és 1.436 méter magasra visz fel. Igazi alpesi hegyvidék.
Odafelé végig nyitott tetővel, hazafelé viszont a záporokra való tekintettel többnyire zárt tetővel utaztunk. Összesen 330 km-t. Mindent összevetve kellemes nap kerekedett.
A pálmát viszont az osztrák táblák vitték el. Még hogy 1313 méter hosszan lehet 70-el menni???
A múltkor vettem észre, hogy a Pókhoz használt kulcs kicsit görbe. Hogy miért nem tudom, de ijesztően néz ki. Nosza, nekiálltam és előkerestem a harmadik kulcsot, ami a mesterkulccsal van egy karikán. Miután megtaláltam elcsodálkoztam. A kulcs teljesen érintetlen, a használatnak semmi nyoma! 14 és fél évesen sehol egy karcolás, kopás, semmi!
Bedugva a kulcs a műszerfalon kialszik, indul vele a Pók, tehát anno hozzáprogramozták. Ha már életében először használtuk, mentünk is vele egyet a szokásos 50 km-es kis körön :-)
update 2012.05.27.
A kulcs annyira új, hogy a zárat még kicsit nehézkesen működteti. 4-5 nyitás/zárás után "összeszoktak" és a béke helyreállt :-)
