Egyébként pályázós autókat, pl. amiket a Nordschleife-n bérelnek, vasfékkel szokták szerelni. Persze azok spéci tárcsák meg betétek, jóval drágábbak. Azok jobban bírják a magas hőmérsékletet is.
De a tévhitekkel ellentétben a karbon-kerámia fék nem igazán a masszív pályázásra való. Igaz, hogy magas hőmérsékleten sem fárad el, mint a vas, de a tartós magas hőmérséklet károsítja. Plusz nagyon sérülékeny is a mechanikai behatásokra, rácsúszol a kavicságyra, vagy megütöd kerékcserénél a tárcsát, és addig tartott. És ehhez képest, ugye, jó drága.
Ezek a kerámia fékek, amiket személyautókra raknak, inkább csak arra jók, hogy egyszer-kétszer megfuttasd egy pályanapon vagy ha meg akarod rendesen hajtani lefele a Mátrából, azt is kibírja.
Az F1-ben amúgy nem ez a fajta karbon kerámia mátrix (CCM) fék van. Az is karbon, de teljesen más technológia. Karbon-karbon vagy karbon-rost (carbon fibre) féknek hívják.
Egyébként többek között Mór Csabánál olvastam még hasonló kritikát:
Alfa Romeo Giulia QV: maximumra pörgetve
A cikk vége felé írja:
Másfél bemelegítő kör után visszatértem a boxba, beállítani az ideális guminyomást a gyors körhöz. Ahogy megálltam, egy marék hamut vettem észre az első kerekek mellett: porrá vált az első fékbetétek egy része.
Az autón az alapáras acél fékrendszer volt, ahol a problémát véleményem szerint a kicsire méretezett első féknyergek jelentik. A kis fékek miatt kis felületen képződik a súrlódás, ami nagyobb hőt generál, mintha nagyobb felületen tenné ugyanazt. Így az egyébként nem fékgyilkos Pannónia-Ringen is már másfél kört követően olyan hőmérsékletek vannak az első fékeknél, ami nem egészséges.