Mutasd

>> Esemény2023-07-13

Ma véget ért a Garda tó felfedezése, tovább állunk a másik nagy olasz tó felé.
Sokat tervezgettem hogy mit is kellene útközben megnézni. Szóba került Brescia és Bergamo belvárosa is, de végül Milano mellett döntöttünk. Mint utólag kiderült nem a legjobb döntés volt.
268 km és bő 4 óra utazás várt ránk.
Első megállónk valahol az autópályán volt egy kávé erejéig. Utána a milánói dóm jött volna. Már korábban voltunk a tér melletti mélygarázsban (Autosilo Diaz) Igaz nem olcsó, de nincs 100 méter a dómtér. Az eredeti tervhez (és az összes létező útvonal tervezőhöz) képes vagy másfél órát vesztettünk a bejutással.
Aztán mire odaértünk már meg is tellett a parkoló. Minket még beengedtek, de odabent sehol sem találtunk helyet így kijöttünk. Kifelé jövet rakták ki a megtelt táblát...
A felszíni parkolók esélytelenek voltak. Szóval számítva arra hogy kifelé is nehéz lesz elindultunk Arese felé...
Itt egy kis Alfás vásárlás jött volna ha lett volna mit. A shop választékát végignézve nem igazán találtam olyat ami azt mondta volna hogy velem akar jönni. Valahogy olyan érzésem volt hogy uborkaszezon van. Itt találkoztam magyarokkal akik szintén vásárolgattak. Csak a parkolóban döbbentem rá hogy cartársak voltak amikor megláttam a fehér 155-öst. (4.kép)
A múzeumtól nem messze van egy bevásárló központ egy nagy és viszonylag olcsó benzinkúttal, itt megtöltöttük PHuBi bendőjét. Utána bementünk a központba és megtöltöttük a sajátunkat is. (5-6.kép)
Innen egyenes út vitt az új szállásunkra a Hotel Royal-ba. A helyre a kikötő közelsége miatt esett a választás.
Telt ház volt, csak a szomszéd telken tudtak parkolót adni ami az utca túlsó oldalán volt. Ellenben fedett parkolóhely csak itt volt.
A szobában nagyon meleg és ráadásul büdös is volt.
A klímát nem tudtuk bekapcsolni. Lementem jelezni a dolgot.
Amíg lent voltam a Rita rájött hogy a fürdő padlóösszefolyóban nincs víz ami a bűzelzáró lenne. Öntött bele, megszűnt.
A portás feljött, de ő se tudta bekapcsolni a klímát, olyan volt mintha nem lenne benne áram. A folyosón lévő biztosíték fel volt kapcsolva. Ígérte hogy szól a szerelőnek.
Megmutattam a fickónak a bűz forrását és hogy azt már megoldottuk, de még érezni lehetett az "illatot".
Egy kiadós tóparti sétával és egy tóparti pizzával zártuk a napot.
Mire visszajöttünk működött a klíma, kellemes hűvös várt minket a szobában.