Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

A karosszérián megmaradt horpadásokról és közelebbi környékükről leköszörültem sarokcsiszolóval a festéket, egészen a csupasz lemezig. A lerakódott port egy ronggyal letöröltem, hogy tiszta legyen a terep. Egy filctollal berajzoltam a horpadások legmélyebb vonalát ill. a körvonalait. Ezután egy vastagabb deszkát kerestem, ami átéri az első- és hátsó kerék közti távolságot. Nekitoltam a kerekeknek támaszként használva. Ennek nekitettem a hosszabbik cső alját, amire ráhúztam a „láncos” csövet. Ezt beállítottam az egyik horpadás magasságába, majd alatta szorosan rákattintottam egy bádogos fogót, hogy ne csússzon lejjebb. A lánc végén levő lemezt Co-val rácsíptem a horpadásban jelölt vonal egyik végére. A cső tetejénél fogva jó kis erőkart ad, így húztam ki a mélyebb horpadások kb 80%-át. Minden egyes kihúzás után letörtem a lemezt, ill. később jobbnak láttam, ha kicsit a hegesztéseket megvágom flexszel, így könnyebben lejött . Ezzel megelőztem a karosszéria lemezének kiszakadását. Igy folytattam a többi horpadásnál is.
Mikor már csak kisebb nyomai maradtak a horpadásoknak, leköszörültem a megmaradt hegesztés nyomait. Kézzel átsimítva újra bejelöltem a megmaradt kisebb horpadások mélyebb részeit. Jöhet a finomabb „kihorpasztás”. Ehhez kellett egy vastagabb falú (3-5 mm), kb 12-15 cm-es csődarab. A két végére lemezből vágtam lezárásokat. Ezeket kifúrtam 7-es fúróval, majd ráhegesztettem a cső 2 végére. Egy 6mm átmérőjű köracél darabot (kb 40-50 cm) átszúrtam a lyukakon, majd a köracél egyik végére hegesztettem egy M8-as anyát ütközőnek. Kész is a „negatív kalapács” 
A vastag falú cső könnyedén kell, hogy csússzon a köracélon, aminek a szabadon maradt végét hozzá hegesztettem a horpadáshoz, majd kifele rángatással „kikalapáltam” lassacskán, óvatosan. Ezután bevágás, letörés és ezt ismételve számtalanszor, a maradék kis horpadások újabb 80%-ban eltűntek. Újra leköszörülés. Ekkor már annyira jónak láttam a felületet, hogy következhet a gittelés.