Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

A múltkori szerviz alkalmával törölték a hibakódot, azóta problémamentes volt az autó, de ma húsvéti szünetet és a viszonylag szép időt kihasználva kirándultunk egy hosszabbat, amit viszont beárnyékolt, hogy sajnos újra előjött a hiba.
Sikerült a bűvös 5-szöri leállítás/beindítással eltüntetni a hibajelzést, így nyugodtabban folytathattuk az utat, de hazafelé amikor rámentem az M1-esre és elkezdtem gyorsítani, hogy besoroljak a belső sávba, egyszercsak felvillant a hiba és most először az autó is furán kezdett viselkedni, uh rendesen megijedtem, hogy félre kell állnunk. A jelenség az volt, hogy hiába nyomtan a gázt, nem történt semmi, éppen hogy 120-szal tudtuk tartani a külső sáv ritmusát, és néha a gázadásra csak a motor fordulatszáma emelkedett, de mintha kitett volna magát a váltó N-be, az autó nem húzott. Elég para helyzet volt, nem kicsit lettem mérges az autóra. Mindezt épp egy pár km-rel azután, hogy 40.000-re fordult az óra. Akkor már tudtam, hogy ebből szerviz lesz…

Annak ellenére, hogy végül eltűnt a check engine, a kollégám elszaladt vele egy ellenőrzésre. Azt mondták, hogy egyetlen hibakódot írt be, egy pillanatnyi égéskimaradás volt, ne aggódjak, nem lesz baj. Ha mégis, akkor a részecskeszűrő utáni hőmérséklet-jeladó szokott rosszalkodni. Törölték a hibakódot, de előtte bejegyezték a szerviznaplójába. (magamnak: a dátumban így utólag már nem vagyok 100%-ig biztos)

Az első hibakód, első csalódás. Egy hosszú bukaresti túráról hazafelé dobta ki. Akkor még a román benzinre gyanakodtam.

Korábban teljesen természetes volt, hogy mindig, bárhol és bárki azonnal tele tudja tankolni az autóját, ez csupán pénzkérdés volt. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen helyzettel fogok szembesülni, hogy napokig hajtok el az üres kutak mellett, vagy épp a tömött sorokban benzinre várakozó autók mellett, és csak nézem ahogy egyre kevesebb a hátralévő megtehető út, majd már kezdek bepánikolni, hogy már arra sem lesz elég benzinem, hogy a következő nyitvatartó kútig eljussak.
Durva volt ez a pár nap/hét. Ezzel a két fotóval ennek az - remélem soha meg nem ismétlődő - időszaknak szeretnék emléket állítani.
Az első fotón a már majdnem üres tank, ahogy letettem este az autót, miután az utamba eső összes kútról lepattantam
A második fotón az öröm pillanata, amikor hajnali 5h-s ébresztő után végül 6 óra körül sorra kerültem a Szlovák úti OMV-n, benzin is volt (igaz csak 100-as, de legalább volt) és végre telicsorgattam a tankot. Ilyenkor átértékeli az ember az életét, és rájön, hogy mennyire törékeny a rendszer és csak látszatbiztonság amiben éli a napjait.

A TPMS jelezte, hogy a bal első gumiban lecsökkent a nyomás. Nem sokat, uh nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, hanem felfújtam. De sajnos estére megint lecsökkent, így biztosra vehető volt a defekt. Meg is találtam azt a nyűves csavart, ami átdöfte a gyönyörű P Zero AR-t 🙁
Aztán itt kezdődött a baj, merthogy több gumis is elzavart, mivel állítólag defektmentes gumit nem lehet javítani, ilyen sebességindexűt meg pláne nem. Ok, akkor új gumi kell. Igen ám, de sehol nem volt raktáron, csak majdnem ilyen, de azt meg nem akartam, hogy eltérjen az egyik keréken lévő gumi a másik háromtól. Így végül megrendeltem a gyárilag szerelttel azonos gumit, amit 3-4 napra ígértek. Két napra rá azonban menet közben kijött a csavar és teljesen leeresztett… Óriási mázlim volt, mert egy haver gumis utcájának a végén történt mindez, uh szép óvatosan elgurultam a műhelyig, ahol természetesen simán megoldották a javítást. Mutatta is Gyurma, hogy a Rema TipTop külön javítási technológiát ír elő ezekre a gumikra, tehát mégiscsak meg lehet őket javítani.
Az új gumi végül 10 nap múlva esett be, de már nem került fel, mert úgyis mennek fel lassan a téliek. Majd tavasszal felrakjuk a javított helyett.

Ezt igazából csak a fotó miatt teszem fel, mert egy Alfa még a büntetési fotón is jól néz ki! Nekem nagyon tetszik ez a paparazzi stílusú fotó 😀

Egyébként meg én voltam a hülye, benéztem egy utat Grado belvárosában és behajtottam egy sétálóutca szerűségbe. Pedig ott volt a tábla, meg egy kicsivel beljebb (ahonnan már csak visszatolatni tudtam volna), hogy be van kamerázva az út. Ez van, tanulópénz. 113,50 EUR volt a bünti.

Egy dél-Francia körutat tettünk kifelé menet Innsbruck, Brenner-hágó, Garda-tó érintésével. Majd pár napot Mentonban töltöttünk és innen jártuk be a környék látnivalóit és a környező városokat. Nizza, Cannes, Montecarlo, Cap-Ferrat, csodás régió.
A következő célpont Les Arcs volt, ez Saint Tropez magasságában, de már a szárazföldi részen, Provance közepén helyezkedik el, kiváló kiindulópont a környék felfedezéséhez, de a tenger is gyorsan (kb. 30 perc) megközelíthető. Rengeteget autóztunk csodás tájakon vezető patika utakon, az autó nagyon elemében volt, és én is nagyon élveztem minden egyes métert. Ezt az autót ilyen túrákra találták ki, parádésan viselkedett!
És ami feltűnő volt, hogy a rengeteg drága sportkocsi ellenére nagyon sokan megbámulták, mivel errefelé alig találkoztunk Giuliával, Stelvióból is csak néhányat láttunk.
Végül hazafelé Olaszországon keresztül vezetett az út, és a fiúk győzködésére tettünk egy kis kitérőt Maranellóba. Nem kellett sokat győzködni 😀 Majd megpihentünk pár napot Velence környékén, hogy egy egész napot Velencében és egy másikat Chioggiában tölthessünk.
Hosszú de csodás túra volt, bármikor újraindulnék.
Megtett út: 3839 km
Fogyasztás: 9,2l/100km

Pappas, Kárpát utca.
A csere 27.000 km-nél történt (előrehoztam a 30ezrest, mert a nyaralás alatt túlfutott volna)
Csak olaj és szűrők, illetve egyeztettünk egy következő időpontot a visszahívásban elrendelt üa.cső cserére.

Érdekesség, hogy épp akkor tették ki a szalonokba a Tonalékat, így ott találkoztam vele először testközelből.