Tagok >> Piritu - 1.000.000 >> Blog
Kaland, kaland hátán...
Némi szerpentinezés után beparkoltunk egy fa alá a Pókkal, és némi hegyi túra után megérkeztünk az aranymosó helyre. Kaptunk elegáns sárga gumicsizmát, lapátot, és aranymosó tálat. Megmutatták a technológiát, aztán próbálkozhatott mindenki kedvére. Az egyik legnagyobb buli, amin eddig részt vettem. Most már elhiszem, hogy miért indultak emberek Alaszkába anno...
Természetesen találtunk aranyat is, de ebből meggazdagodni elég nehéz lenne...
Ebédelni elmentünk Heiligenblut-ba.
Ebéd után nekiindultunk a Hochalpenstrasse-nak, de ez már külön blogot érdemel...
A mai nap a Grossglocknerről szólt.
Reggel némi szerpentinezés után megérkeztünk a gleccser parkolójához, ami egy négy szintes parkolóház. Természetesen van étterem (kettő is), és rengeteg kiállítás is. Többek közt egy autókiállítás is.
A gleccser 1960-as szintjére drótkötélen mozgó vasút visz le (7. kép). Onnan gyalog lehet lemenni a 2010-es szintig (8. kép). A szintkülönbség kb 400 méter. Onnan már nem ajánlott a tovább menetel, mert már jégen kell menni.
Az épületkomplexum mögött indul az alagutakat is magába foglaló túraútvonal. A kilátás hihetetlen.
Szigorúan kacskaringós utakon elindultunk a következő állomáshoz, a túra legmagasabb pontja felé. Cél a 2.500 méter magas Hochalpenstrasse!
Első pihenőnk egy fizetős szerpentin tetején 1.384 méteren volt, a Steinplatte egyik részén. Innen némi hegyi túrával értük el a feljebb lévő pihenőt, ahol megebédeltünk.
A következő megálló Zell am See. Itt egy vidám fesztiválba csöppentünk. Érdekes volt a felvonulás. Magunkhoz vettünk egy kis fagyit, és tovább indultunk.
A magashegyi szerpentint ma "csak" megmásztuk, mert a szállás (Tauernalm) a túlsó végén van.
Maga az út 47,8 km hosszú, és két hágó van rajta. Az egyik 2.428 méteren van, és egyszerűen csak CÉL-nak hívják. A másik a "Hochtor"-nak nevezett alagút, mi 2.504 méteren van. A szakasz fizetős, a belépő 33 Euro. Minden további nap még 10 Euro. A szállást már eleve azért választottam, mert jár hozzá egy ingyenes belépő a szakaszra.
A nap élményeihez hozzá tartozik:
A Hochalpenstrasse több helyén is hatalmas plakátok hívják fel a motorosok figyelmét, hogy nem versenypályán vannak, vezessenek normális ember módjára. A harmadik kanyar után már ott is volt az első motoros, aki az úton feküdt. Láthatóan a mentőt várták. A motorostársai próbálták figyelmeztetni a közlekedőket. Ha jól vettem ki a szitut, motoros egy kicsit szűken előzött egy autót, és a bal elejét eltalálta. A kocsi meg fellökte.
Szóval ennyit a táblákról...
