Hétköznapok
Jó dolog, hogy ha az ember egy ilyen autót vesz, abba bizony gyakran bele kell ülni. Nem túlzás azt állítani, hogy a GT-k sportülése egyszerűen a legjobb az Alfa jelenlegi kínálatában. Formára gyönyörű, kényelemben verhetetlen. Egyedül a 159-es TI ülései vehetik fel velük a versenyt. A vezetési pozíció kényelmes, hosszú túrákon sem fárasztó.
A hátsó ülésekre maximum két ember ülhet, ennél több nem is Alfához méltó. Így nem különösebben zavaró, hogy nem is férnének el többen. Viszont a hátul ülőket fel kell készíteni a klausztrofóbiális élményre, amit annak ellenére érezhetnek, hogy egészen jól elférnek. Hiába, a kupé forma jellegzetességei rányomják a bélyegen kívül a tetőt is a fejükre.
A csomagtartó mérete szintén meglephet minden kupé-ellenes embert: már már limuzinos méretei vannak (320 liter), ha pedig lehajtjuk a hátsó üléseket, akár a bútoráruházban is tarthatunk bevásárlást, be fog férni a lapra szerelt tévéállvány!
Tehát tényleg használható autóról van szó, természetesen inkább két személy részére ideális. Két autó közé beállva a szélesen nyíló nagydarab ajtók nehezítik a ki és beszállást, de ilyen autónál egyébként is illik megnézni, hogy hova parkolunk. Az autó áttekintését inkább a hatodik érzékünk segíti, mint a szemünk. Semmi viszonyítási alapot nem engednek a szűk ablakok és a gömbölyű formák. Tolatáskor - ha nincs tolatóradarunk - csalóka lehet, hogy az autó lökhárítója sokkal hátrébb van, mint ahogy azt az ablakon keresztül "érezzük". Ugyancsak nehéz kilátni a vaskos C-oszloptól, ami bizonyos forgalmi helyzetekben igen meg tudja nehezíteni a dolgunkat. Például képes kitakarni egy teljes 62es buszt a kereszteződésben.
Mindez megbocsátható bűn, de az hogy a csapott tető miatt a visszapillantóban pont nem látjuk már az autó után forduló nők fejét, az az autó alapelveinek teljesen ellentmond. "Anyu" meg ne tudja, de ez egy csajozós autó.
Utazási komfortban a 156-oz hasonlítható a GT. Teljesen hasonló érzés, de minden kicsivel keményebb és sportosabb. A kormány nehezebb nála, és több visszajelzést ad. Az autó kicsivel kisebbet bólint és dől, mint a berlina - nem csoda, hisz futóművűk csaknem azonos.
A GT Q2 csomagban már teljesen más karakter, mint fekete társa - köszönhető ez a sport futóműnek. Érdekes, hogy a karosszériát nem ültették, hanem megemelték 1 ujjnyival, ugyanakkor a keménysége minden várakozást felülmúl. Ezt az emelést a széria 18-as kerekekkel magyarázzák. Az autó kanyarban szinte alig dől meg, minden kormánymozdulatra azonnal reagál, a legszűkebb fordulókba hajszálpontosan be lehet fűzni. Ez jó, de a hétköznapokon nem teszi pihentetővé a vezetését. Érzékeny hátúaknak a nagyon kényelmes ülések ellenére sem ajánlott az autó, mert a rugózást tetézendő még a kormányzás és a kuplung is keményebb.
Kis túlzással még a pleisztocén korszakban elhullott vadászdárdákat is érezni a kormányon. Budapest átlagos minőségű útjain az utazósebesség a komolyabb teherbírású nyerges vontatókéval vetekszik - azokon a huplikon, amiket a fekete 18as kerekekkel gond nélkül kivasal, a piros egész testében rázkódik, és ez az autót kicsit is szerető sofőrjét vánszorgásra kényszeríti.
Ilyenkor az egyébként masszív minőséget sugárzó utastérben szivacsos reccsenések, ropogások jelentkeznek, főleg a hátsó traktusból és a szélvédő aljából. Sőt, sajnos az újságírók mumusa is ijeszteget, a kesztyűtartó hajlamos az önálló kinyílásra. Ezek bizony nem egy közel tízmilliós autóhoz méltó jelenségek. Ugyanúgy mellőzhető jelenség lehetne az anyósülés remegő támlája, ami szintén zajforrássá alakul egy idő után. Ez utóbbin kívül a kicsivel idősebb fekete társa szinte semmilyen minőségi hibát nem mutat.
Országúton azonban már billen a mérleg nyelve. A futómű kamatoztatja pozitív képességeit és rendkívüli magabiztosságot ad a sofőrnek. A joga megvan hozzá, igazi sínautóként vezethető a Q2. Egyedül a hosszanti bordák tudják kihozni a sodrából, igaz azok sokszor váratlanul és nagymértékben. Előfordult már, hogy egy előzés előtti kitekintésből félautónyi sávváltás lett.
Ezek talán ijesztően hatnak, de összességében közel sem tragikusak. A mérnökök érezhetően másodrangúnak tekintették a komfortot, ami rendkívül élmény dússá teszi az autózást, de ez kompromisszumokkal jár. Hétköznapokban ezért előnyben a fekete GT. Versenypályán azonban..