Sziasztok, BUÉK!
Őrült fájdalommal a lelkemben, de sajnos eladnám a kis Alfit.
2006 óta nálam van, szerettem, dédelgettem, a mindenem volt. Nem egy többmilliós álomautó, és nem is egy odaszúrós sportautó, de nekem ő volt a mindenem.
Sajnos belecsúsztunk egy devizás hitelbe (költözés egy kis nyaralóba), közben a párom egy betegségből adódóan munkanélküli egy jó ideje, így sorrendet kellett felállítani, mikor 2016.10. hónapban lejárt a forgalmija.
Azóta minden nap úgy telt, hogy talán ebben a hónapban lesz rá pénz, és végre felkészítem a vizsgára és levizsgáztatom, de hol egy csekk, hol egy orvosi ellátás, hol a puszta túlélés, de valami mindig jött és vitte az álmom.
Szóval eljutottam oda, hogy nem lehetek tovább önző, mert így szépen lassan tönkre megy szegény Alfi, Valaki talán tovább élne vele együtt.
Amit tudni kell róla:
Alfa 145 1.4 TS kis méregzsák, 1998-ban látta meg a napvilágot, olaszból hozott, bordó, 179.601 km-t futott eddig, ebből velem kb. 130.000 km-t élt meg közösen.
Utolsó szerviz 171.445 km-nél volt. Akkor, a szokásos dolgok cserélve lettek (oldalamon részben olvasható az élettörténete).
Sajnos 2016.10. hó óta áll, így a fékeknek annyi (a kézifék beragadva...), de havonta beindítom, és pöccre indul a kis drága. Korához mérten komoly baja nincs, de persze az idő, mint ahogyan rajtam, rajta is látszik. Hervadt a kárpit, a központi zár csak az anyos oldalról zárja az ajtókat, van egy pici horpadás a jobb hátsó ülés oldalon, kis lak hiba, a szokásos.
A forgalomból nincs kivonva! Minden negyedévben fizettem a kötelezőt, mert reménykedtem, hogy végre jut rá pénz, így csak rendbe kell rakni és levizsgáztatni.
Pár képet csatolok, de ha valakit komolyabban érdekel, írjon rám, és egy laza hétvégi utazással egybe kötve megnézheti életnagyságban a Szentendrei szigeten, Surányban.
Egy jó kávéra mindenképp számíthatsz, akár elviszed, akár nem.
Nem tudom mennyit érne, és nincs szándékomban nyerészkedni, így egy jelképes adásvételivel, de csak azzal, egyben vihető. A fő cél, hogy ez a kis drágaság életben maradjon egy szerető társ kezei között és még róhassa teli életérzéssel a kilométereket.
Köszönöm, hogy elolvastad!





