Hát igen ő az:-))))) Sofőr voltál? Hányszor levert a víz mikor láttuk a kacskaringós úton felénk jönni az ütivel. Nálunk a löszer raktár az külső örség volt és jól elvoltunk,amíg ez az autó meg nem jelent:-DDD
Pontosan így van! A 22 év nekem is meg szépítette,de emlékszem hogy volt halál félelmem egy párszor. Egy Szovjet és két Bakonyi hadgyakorlatba bele estem ,úgy hogy nem volt pardon:-)))))) Mikor eldörrent az ágyú,behúztuk fülünket farkunkat:-)))))))
Mostanában már nosztalgiázva gondol az ember a katonaságra. Akkor benne lenni milyen rossz volt és hosszú. De erre már nem is emlékszik senki csak a sztorikra :)
Ráférne a mai suttyó gyerekekre is a sorkatonaság. Tanulnának egy kis alázatot, mert most azt hiszik, hogy övék a világ.
Hát igen...nem tudom mi lehetett az oka,hogy így kifeküdt!
GAZ66 volt nálunk is az ÜTI kocsi,utaztam vele egy párszor:-))) Ha látok olyat mindig eszembe jutnak azok az idők:))) Én egy Uralnak és egy 152-es ágyútaracknak voltam a rajpk-ja:))
Azé szép lehetett így felborítani egy Csepelt:))
Anno pár hónapig a seregben volt egy ilyen a "nevemen"
De lecserélték egy GAZ66 ra. Elötte meg egy ZIL131 esem volt.
Igen, abban az időben többen is mondták.
Használtan vettük, ez volt az első autónk.
Viszont kényelmes volt.
Akkor azt hittem milyen jól megy, de visszagondolva az csak vánszorgás volt :))
Az Uno találkozók gyönyörű emlékek. :) Nagyon jó kis társaság volt az... Még meg van valahol a videó ahol 180-nal 60-nal repesztesz szabályosan haladsz a Velencei főúton. :))