Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Ja.és természetesen tehénszőrös klumpában:-))Húú azt hiszem kapunk majd a pofánkba:-)))

én meg ahogy a kamion tetején áll, vagy még inkább egy csörösnek az orrán, előtte a hatalmas tér tele emberekkel, és hadonászva egy hevenyészve felállított kis fehér táblára firkál, miközben széles karcsapásokkal magyaráz :)) szép látvány lehet

Ahogy ezt olvastam,elképzeltelek,a pulpitoson,ahogyan többszáz tudásra éhes hallgatónak magyarázol:-))

Ez nem csak elsőkerekesnél érvényes?

asszem ti a túlkormányzottság két esetről beszéltek. 1. első kerék hajtásnál: nagy gáz hogy kihúzzad a kocsi orrát, vagyis áttoljad arra az ívre amin a kocsi hátulja van. 2. hátsó kerék hajtás: ellenkormányzás ill gázelvétel, mindezt persze kellő érzékkel. Paco: a salakmotorosok sem még nagyobb gázt adnak mikor kinyomták a farát, hanem egyenletes gázon, illetve gáz adás-gáz elvétellel egyensúlyoznak

Na de milyen ló? Póni vagy Muraközi? :)) Vagy Mustang ló? mert a Mustang az pörgős, a Muraközi meg nyomatékos. :) Innen ered a benzines és a dízel verda. A póniból meg a városi kisautó. Mindenre van magyarázat régről.

1 LE = 0,7354988 kW 1 kW = 1,359621525 LE kb. pontosan ennyi. (a még pontosabb értéket csak Chuck Norris tudja)

Erre a közös nyomócsöves dologra reagálnék egy kicsit. A Volvó vezette be az FH-12 kamionoknál előszőr 1993-ban, ebben a modern elektromos nyitású porlasztós változatban, a nagynyomású üzapumpa az mechanikus ennél a típusnál. A rendszer feltalálását illetően csak annyit tudok hogy az 1950-es években volt már olyan mechanikus porlasztónyitású teherautó motor ami már akkor közös nyomócsöves volt. Itt a vezérműtengelyről oldották meg a porlasztó nyitási funkciót. És a cég ami ezeket gyártotta az a Caterpilar volt. Úgyhogy ebben az esetben is csak a régen feltalált dolgokhoz nyúltak hozzá, apróbb módosításokkal, amit a technika fejlődése hozott magával. Ez hasonló dolog mint a dupla hajtott tengely a teherautóknál, úgy is mondják dupla húzós, vagy a szintén régóta működő összkerék hajtás ami a katonai terpjárókban funkcionált előszőr. Ezek a dolgokat régen feltalálták, és csak átszabják a mai kor követelményeinek. A Torsen rendszer, ami tulajdonképpen egy több diferenciálműs rendszer, sem mai gyerek, de a legjobb mert ez tiszta mechanikus dolog ami nem tud hibázni.

Megnyugodhatsz, rosszul tudod :) Túlkormányzott autónál ellenkormányzás ÉS gázadás. Hogy szemléletesen írjam le mi történik: Láttál már salakmotorosokat?

Mint tudjuk palik a boritásban is "profi" :-)))))

jjja. Lásd Palik. Addig-addig gépészkedett, amíg a puszta sivatag kellős közepén tetőre błrta rakni az autót. :DD Kupplung berúgása meg az ellenkormányzás, na az segít. A profik sem állnak a gázon, hanem hol többet hol kevesebbet adnak attól függően hogy éppen hogy áll az autó. Padlógázra megpördül, nincs apelláta.

Persze ha belegondolok, igazi profik talán apró gázadásssal-elvétellel simán tudják terelgetni a kocsi farát ilyen helyzetben. De ettől a tudástól a hétköznapi ember nagyon messze van. :) Persze mindez hátsókerék meghajtásnál érdekes csak.

Én úgy tudom, hogy túlkormányozottságnál sem a gázadás sem a gáz elvétel nem jó, mert hirtelen még jobban megindul a segge a gépnek. Ha jól emlékszem (valahol olvastam) akkor ellenkormányozás -kellő mértékben- és ha ez nem elég akkor óvatosan ki kell nyomni a kuplungot. Ez is hasonló mint a gázelvétel de nem annyira hirtelen a hatása, talán ezért hatásosabb.

Van elektromos szivattyús és vez. szíj hajtású rendszer is.

1LE=736Watt, 1KW=1000Watt.

"elektromosan hajtott szivattyú tartja fenn," ez nem így van,a vez. szíj hajtja. bocs.

Néhány netről összeollózott okosság, ami még érdekes lehet: Légellenállási együttható (Cw érték): Összehasonlító értékként testek alaki minőségét jellemzi, tekintet nélkül a test méretére. A Cw-érték úgynevezett együttható, ezáltal nincs mértékegysége. Kiszámítható az állandó sebesség mellett mért hajtóerőből és a mért objektum homlokfelületéből. Minél alacsonyabb a Cw-érték, annál kedvezőbb a jármű kialakítása a légáramlás szempontjából. Common-rail (közös nyomócsöves) dízelmotor: A Fiat (HE-HE, már megint a digók :) a kilencvenes évek közepén fejlesztette ki az első common-rail, azaz közös nyomócsöves dízelmotort. Az UNIJET-rendszert 1997-ben az Alfa Romeo 156-ba építették be, és sikerét látva, a többi autógyár is megkezdte a felzárkózást. Azért mérföldkő a common-rail rendszer megjelenése, mert az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások a régi gázolajosokat leradírozták volna a színről, ami a dízelmotorok végleges eltűnését eredményezhette volna. Az első generációs common-rail motorok hengerei egyetlen közös, a hengersor mellett futó csőből kapják a gázolajat, ahol a nyomás nagysága 600 és 1200 bar közötti. Ezt a hatalmas nyomást elektromosan hajtott szivattyú tartja fenn, a hengerek mágnesszelepeit pedig a motorvezérlő elektronika működteti. A tárgyalt rendszer második generációja 2001-ben debütált. A lényeg nem változott, csupán a részletmegoldások finomodtak: a közös csőben akár 1600 bar feletti nyomás is kialakulhat, kettős elő-befecskendezéssel szelídítik az égést, illetve a zajt, továbbá oxidációs katalizátorral tisztítják a kipufogógázt. Sajnos a környezetszennyező hatást ez a megoldás sem tudta tökéletesen kiküszöbölni.Végül a PSA-konszern (Peugeot-Citroën) fejlesztette ki azt a szerkezetet, amely a kellemetlenségekért felelős részecskéket kiszedi a kipufogógázból; találóan részecskeszűrő névre keresztelték. A Toyota 2,2 literes dízelmotorjában már a common-rail technika 3. generációja teljesít szolgálatot. Közvetlen benzinbefecskendezés: A hagyományos Otto-motorokban működő átkapcsolható-szívócsöves befecskendezéssel ellentétben a közvetlen benzinbefecskendezéses motorok esetében az üzemanyag közvetlenül az égéstérbe jut. A fojtószelep e technikai megoldásnál szükségtelen. Ez csökkenti a motor fojtását és a hőveszteséget, ami nagyobb teljesítményt és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást eredményez. A motorelektronika felismeri a motor terhelésének mértékét, és a befecskendező rendszeren keresztül vezérli a befecskendezési idő, a befecskendezési nyomás, valamint a befecskendezett üzemanyag-mennyiség értékeit, valamint a szívócsatorna terelőlapjával a hengeren belüli áramlást is. A közvetlen benzinbefecskendezéses technológia növeli az Otto-motorok forgatónyomatékát és teljesítményét, a motor mintegy 15 %-kal takarékosabban üzemel, ráadásul kedvező emissziós értékek elérését is lehetővé teszi. Mechanikus feltöltés (kompresszor): Mechanikus feltöltést – amikor a motor főtengelyéről levett teljesítményt hasznosító kompresszor látja el nagyobb nyomású levegővel a hengert – a múlt század elején alkalmaztak először, repülőgépmotorok teljesítménynövelésére. Személygépkocsiba a Mercedes-gyár szerelt elsőként ilyen berendezést, méghozzá 1922-ben. Az ilyen feltöltők általában térfogatkiszorításos elven működnek, (Roots-, Eaton-kompresszor), ez alól kivétel a Comprex-feltöltő, amely a kipufogógázok segítségével létrehozott lökéshullámokat hasznosítja. Előnyük, hogy nyomatékuk közel 30%-kal nagyobb az azonos méretű szívómotorénál, ráadásul igen széles fordulatszám tartományban áll rendelkezésre, miközben az azonos lökettérfogatú szívómotorral összevetve legalább 20%-os fogyasztáscsökkenést regisztrálhatunk. Alkalmazásuk mégis ritka, mivel rendkívül költséges a gyártási technológiájuk.

Alulkormányozottság: amikor az autó kanyarban a külső ív felé tolja az orrát, általában azért, mert túl gyorsan mentek bele :) Hiába kormányzol, nem arra megy, amerre szeretnéd. Inkább az elsőkerekes kocsikra jellemző és legtöbbször könnyen orvosolható azzal, hogy kicsit visszaveszünk a gázból :) A túlkormányozottság ennek pont az ellentéte, vagyis a hátsó kerekek nagyobb ívet írnak le, mint az elsők és elkezdik megelőzni a kocsit :) Ilyenkor ellenkormányozva és/vagy gázt adva vissza lehet hozni, bár ehhez már kell tudni vezetni :) Gázelvétel nem mindig jó, mert az ugye az motorféket jelent és ez ebben az esetben nem túl szerencsés :)

Miki! Néhány jó cikk a TC-ről: - összkerékhajtási rendszerek - turbó Egyenlőre ezt találtam, amit érdemes végigböngészni, szépen leírnak mindent :)

Tudod, nem mérnöknek készülök, hanem másnak :)))

Hat ha nem szoltam volna el magam jo is volna :))) de igy mar eroltetett volna....de aszem lesz meg itt eleg hulye kerdes...majd figyelek ezerrel :))

:)))) Jöhet, max jót röhögünk :)))

Hat ebben a kerdesben sajna nem vok kompetens..de ha akarod kitalalok valami hulyeseget es okoskodom egy kicsit :)))))))

A lovas dolog az stimmel..a tobbi az nem ;) Ezt konkretan tudom...

Hat erre a kerdesedre veletlenul tudok nemi infoval szolgalni..... A loero ugyebar egy mertekegyseg....de azt tudni kell ,hogy valojaban nem erot mernek vele hanem ugye teljesitmenyt....tehat kicsit teves a loero elnevezes... A lenyeg ,hogy 75 kilot emel egy meter magasra....mind ezt 1 mp alatt...tehat 1 loero az 75 meterkilogramm :) Ezt anno Watt bacsi a gozgep feltalaloja talalta ki...mert ugye anno csak lovak voltak es valahogy a gozgepek teljesitmenyet az emberek nyelvere is le kellett forditani...es kiszamolta ,hogy a lovak milyen teljesitmenyuek.. Azt nem tudom ,hogy hoyg csinalta de ugy remlik ,hogy a malmokat hajto lovakat vette alapul...ahogy koroznek a malomban es forgatjak azt...es ,hogy mennyi ido alatt mennyit haladtak mekkora sulyal....de nem tudom pontosan...aztan erre kijott egy szam...valoszinuleg ez a 75 meterkilogramm...es a gepek altal leadott teljesitmenyt ehhez merte... Egyebkent ma mar ezt pontosabban meg tudjak hatarozni es ugy tudom ,hogy 1 lo kb 0,5 LE teljesitmenyre kepes...egy ember pedig 0,1 LE-re....tehat watt bacsi kicsit elszamolta magat :)) Ennyit az alaporol..a tobbit majd a szakik :))

Na, csakhogy beszójjak kicsit: ha nem mondtad volna hogy "valahogy úgy okoskodtak", "x méterrel arrébb húzni", és "Vagy valami ilyesmi...", akkor ez is egy egzakt válasz lenne. :P ;) Engem érdekelne pontosabban is. :)

Ki más nyithatta volna ezt a topicot, ha nem egy szőke mérnök - bocs Miki :))) A lóerő elnevezés és mérés onnan ered, hogy annak idején évszázadokkal ezelőtt, amikor a bányákból lovakkal húzták fel a cuccot, akkor valahogy úgy okoskodtak, hogy egy ló mekkora energia befektetéssel és mennyi idő alatt tudja x méterrel arrébb húzni a csillét. Vagy valami ilyesmi... Erre született valahogy a mértékegység, a lóerő. A lóerő/kilowatt átszámítás asszem 0,7 körül van, tehát a lóerő mindig "több", mint a kW.

Akkor itt van a második kérdés a guruknak :) Négykerék-meghajtási rendszerek...Haldex, Visco, Torsen...mi a különbség közöttük, melyik hogy működik?

Izé. Új topik, ha nem pörög, majd az illetékesek teszik a dolguk. :) Szóval sok helyen szó esik az autóhoz, az autózáshoz kapcsolódó fizikai jelenségekről, de nekem pl. még így se érthető egy csomó minden. Talán mások is így vannak ezzel, nekik is jól jöhetnek az itteni eszmefuttatások. Miről lehetne itt szó? Lóerő, nyomaték, első, hátsó- és négykerékhajtás, váltóáttétel, túl- és alulkormányzottság, féktáv, turbók és kompresszorok mechanizmusa... Mindezeket akár képletekkel, ábrákkal, deriváltak és integrálok és vektorok tömkelegével bemutatva (a matek még menne... azt hiszem ;) ). Rögtön nekem itt az első kérdés (lehet röhögni, de akkorse tudom): mi az a lóerő? Hogy mérik? Mire jó?